Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

G. Komoróczy Emőke: Kassák aktualitása - szellemének továbbélése az ezredvégi (új)avantgárdban

lázsain, szövegkivágásain, fotóin szétválaszthatatlanul keverednek a fikció- és a valóságrészletek - ahogy az életben is. Pályájának kiteljesedése a rendszerváltás utáni évtizedekre esik. O is áttelepült Magyarországra, s az időközben hazatért Magyar Műhely egyik szerkesztője lett; majd az ezredfordulón kialakított Magyar Műhely Galéria vezetője, az újabb avantgárd hullám egyik fő szervezője, meghatározó egyénisége. A sors iróniája, hogy 2008-ban Munkácsy- és nem József Attila-díjat kapott - ez is jelzi, hogy a köztudatban a vizualitás még mindig inkább a képzőművészet, s nem az irodalom illetékességi körébe tartozik. Ars poeticája (kezdettől mindmáig): „A költészet szelleme mindenekelőtt a magatartásban és az életvitelben objektivizálódik". Tóth Gábor (1950) ugyancsak a költészetet több ponton megújító, univerzális alkotó, aki számára az embertől emberhez szóló „üzenet" a leglényegesebb. Jogi tanulmányok után nyomdász szakképesítést szerzett, voltaképpen azért, hogy (Papp Tiborhoz és Nagy Pálhoz hasonlóan) maga állítsa elő, adja ki művészkönyveit, képeslap-kollekcióit, vizuális és elméleti munkáit (miután erre vállalkozó hazai kiadót nem talált). Mintegy 20-22 kötete jelent meg; a kassáki konoksággal a „teljes élet" igézetében haladt előre a maga útján („Saját utadon magadnak kell elindulnod" - vallja). Sokáig Kassák „dadaizmusát" érezte magához a legközelebb, majd Tamkó Sirató Károly 1930-as évekbeli dimenzionista esztétikája hatott rá erőteljesen; mélyen foglalkozott a zen buddhizmussal is. Az akcióköltészetet, a vizuális és az akusztikus lírát (ami számára elsősorban a zajköltészetet jelenti) egyidejűleg, egymással párhuzamosan művelte-műveli; nála szellemi kölcsönhatás, átjárás van a különböző műfajok között. írott költészete (amely egy füzetben, kiadatlanul várja a szebb időket) erős Kassák-hatást mutat (expresszionista lázadó hevület, majd dadaista szembeszegülés, a fennálló viszonyok kritikája, később lírai fegyelem, szigorú tisztaságeszmény, konstruktivista építkezési mód jellemzi). A szöveget vizuális munkáiban sem veti el egészen. Többnyire önreflexív, konceptuális szövegek ezek, a Fluxus szellemiségéhez közelállók (a folytonos változásban az önazonosság felmutatása). 1972-ben indította