Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Imre Györgyi: Meghitt idegenek
közötti, a konstruktivizmus pionírját és új hullámának képviselőjét bemutató párizsi kiállításokkal kapcsolatos levelezésben vissza-visszatér a stíluskontinuitás kérdése. Vasarely 1963. IV. 11-i levelében Párizsból tolmácsolja a galéria kiállítási bizottságának kérdését: „Hol vannak Kassák festményei, amelyeket 1925 és 1960 között festett?" 4 0 Kassák hosszú válaszlevélben sorolja a hiány okait, de konkrétan csak fél tucat műre utal: „1928-tól (vagyis hatévi emigráció után) folyamatosan dolgoztam itthon. [...]. Aztán jött a világháború, a Nyilasok, Hitlerék. [...] Könyveimet, képeimet elhordták, vágyott helyben összetaposták. Lakásunk is használhatatlanná vált, egy vödör fenolt öntöttek szét benne [...]. Akkor szerkesztettem a Művészeti Tanács lapját, amely máig a legszebb, legmodernebb folyóirat volt. De nem sokáig élt, mert Rákosi Mátyás törvényerejű rendelettel betiltotta a modern művészet létezését Magyarországon. Nem volt szabad Bartók zenéjét játszani, szabadverset írni, aktot és csendéletet festeni. [...] Otthon a négy fal között is szinte életveszélyes volt a modern művészetet kultiválni. [...] 1957-ben rendezett kiállításom, bárha nemcsak geometriai abstrakciót mutattam, nagy ellenkezést váltott ki. [...] A közbeeső anyagból tudok majd néhány darabot mutatni, ha nyárra meglátogatnak bennünket. Ezekből Hajdúnál és Hervénél is van Párisban egy-egy darab. Más darabok Amerikába, Hollandiába, Finnországba kerültek, megvásárolták őket, de hogy most hol vannak, nem tudom." 4 1 A stíluskontinuitás kívánalma egyenesen következett az 1920-as és az 1960-as évek között folyamatosságot felállító „evolucionista" szemléletből. Szabolcsi Miklós ennek jegyében vethette Kassák szemére, hogy életműve töredezett. A művész tisztelője, Fodor Ilona irodalomtörténész számol be a vádról az 1966. január 31-i levelében Kassáknak egy róla írt tanulmányával kapcsolatosan: „Hogy az egész tanulmány pozitívabbra hangolódott, annak oka [...] elsősorban az Ön ellen irányuló méltatlan és 40. Lásd PIM Kassák-archívum, ltsz.: KM-lev. 455/16. (Hely nélkül. 11. Avril 1963.) 41. Lásd PIM Kassák-archívum, ltsz.: KM-lev. 1481/34. A levelet szinte teljes terjedelmében közli a Kassák Lajos 19S7 katalógus. A bizottság tagja volt M. Seuphor, Arp, Vasarely és D. René.
