Maróti István szerk.: Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)

Gyorsfénykép Devecseri Gáborról - MÉSZÖLY DEZSŐ: Levél Devecserinek - odatúlra

Mészöly Dezső LEVÉL DEVECSERINEK - ODATÚLRA Kedves Gábor, ezt a levelet azért küldöm Neked, odatúlra, az Elysiumi ... (bocsáss meg! Élüszioni) Mezőkre - a nyári éjszakákon oly tündökletesen kivilágított Champs-Élysées-re -, hogy egy kicsit elmosolyodj a földön bolygó pályatársaid kicsinyes gondjain és dühöngésein. Nézd el, ha kissé szaggatottra sikerül ez a levél ... írója még mindig nem csillapodott le teljesen ... De hadd tartok sorrendet! Minden nagyon jól kezdődött. - Nem tudom, szokták-e lapjaink a költők hatvanötödik születésnapját ünnepelni ... Azt hiszem, nem. Vagy kivételesen mégis? ... Az ÉS, lám, kedvesen hajlandó volt soron kívül betenni a már elkészült számba Örök diák című akrosztichonomat, melynek sorkezdő betűi a Te nevedet adják ki. Ügy éreztem, illik az ilyen szellemidézés Tehozzád, aki a játékosságot komoly versben is becsülted és gyakoroltad. Mondom, nagyon jól indult minden ... A kéziratomra firkantott jegyzettel megkértem a nyomdát, hogy a sorkezdő betűket fettel szedje. Ez is megtörtént. Csak ne volna annyi E betű nevedben! ... (Mosolyogsz már?) Azt hiszem, minden baj ebből származott. - Az történt, hogy a sietős tördeléskor versem második (E-betűs) sora helyére a hetedik (szintén E-betűs) sor került. így a versből egy sor hiányzik, egy sor pedig (teljesen értelmetlenül) kétszer szerepel, mintha valami refrén akarna lenni ...S mindez úgy - most nevess! - úgy, hogy az akrosztichon ebben az összezavart, elhomályosult értelmű, megromlott rímelésű versben is hibátlanul kiadja nevedet! Az olvasóban tehát még gyanúja sem merülhet föl annak, hogy itt végzetes sajtóhiba történt! Hogy a vers homályos? Hát aztán?! Hátha Mészöly Dezső akart homályos lenni? (Végre! Ideje, hogy egy kissé modernüljön!) Hogy a rím elmarad? Hát aztán?! (Végre sikerült Mészölynek két olyan sort írnia, hogy az még Kassáknak is tetszenék!) Nevetsz már, Gábor? ... Nekem bizony itt lent, ezen a göröngyös földön csak nem sikerül nevetnem ... Engedd meg, hogy idekörmöljem a verset - úgy, ahogy megírtam. Talán most irgalmasabb lesz a nyomda ördöge - pokolra vele! semmi keresnivalója a mennyei Champs-Élysées-n!