Maróti István szerk.: Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)

Az istenek kegyeltje - ROBERT GRAVES: Devecseri Gábor - egy költőbarátság története. Nádasdy Ádám fordítása

lamilyeri otthoni könyvből, erre felkelt, felöltözött, és taxival hazament érte! Ekkor már csont és bőr volt, csak a hasa volt rettentően feldagadva. Sose láttam ilyen bátorságot, ilyen humorérzéket a halál torkában! Micsoda örömet jelentett ez a barátainak! Gyakran írják: „X. Y. méltósággal búcsúzott el az élettől". Ám az ilyen esetekben többnyire csak arról van szó, hogy az illető filozofikus belenyugvással fogadta a halált, édeskés mosollyal és bőkezű végrendelkezéssel. Devecseri Gábor a halálnak még a gondolatával sem óhajtott foglalkozni, minden erejével azon volt, hogy az életet a lehető legtovább nyújtsa. Aki látta őt ott a kórházban, az sohasem felejti el ezt a leckét. (Nádasdy Ádám fordítása) CS