Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

írt „kritikát": Ormán János kritikáját ld. 189. jegyz. - Kalangya-portrét: N. L. a Tanu-években azt írja Féjáról, hogy „Akivel összeszövetkezett, lángész volt, akivel összeveszett, epigon." (Kalangya /Újvidék/, 1938. nov. 488. I.) — tr

A mythosok határán": G. P. verse (idézőjel nélkül) a Debreczeni Képes Kalendáriomban jelent meg (1941. 67—68. I.) Kerényi Károlynak ajánlva: „Kerényinek, az antik-idézőnek". Ebből való „az Ideák mindennél szebbek..." idézet is. A verset később a Híd is közli (1943. febr. 15. 10. I.). - „Én": G. P. verse, íd. 196. jegyz. - LükőG. füzetét: Lükő Gábor: A moldvai csángók. 1. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal c. tanulmányáról van szó (Bp., 1936. [Kertész]). — Kerényi (...) Apollon-könyve: Kerényi, Karl: Apollon. WienAmsterdam—

Leipzig, 1937. F. Leo und Co. 199. Kerényi: Kerényi Károly. — Itáliához: G. P. verse, Id. 153. jegyz. — „Én"-versedet: G. P. verse. Id. 196. jegyz. — A Magyar Szemle fölszólított, hogy Szekfű márciusi cikkéhez hozzászóljak: Szekfű Gyula Időszerű történeti munkák c. cikkében (Magyar Szemle, 1939. márc. 222—230. I.) többek között Farkas Gyula Az asszimiliáció kora a magyar irodalomban 1867 — 1914. c. (Bp., [1938] Magyar Történelmi Társulat) könyvét is elemzi. Mivel a Farkas könyvében felvetett asszimiláció-disszimiláció problémáját fontosnak és időszerűnek tartja Szekfű, cikkében javasolja, hogy a kérdéshez szóljon hozzá Bethlen István gróf. Ravasz László, Horváth János, Babits Mihály és Németh László. N. L., aki már 1938 ősze óta gyűjtötte az anyagot egy magyar szellemtörténet megírásához, hozzászólásként egy könyvnyi tanulmányt ír, melyet már nem is adott a Magyar Szemlének, hanem Kisebbségben címen önállóan jelentetett meg 1939 júniusában. Mivel éppen a Tanu újraindítását tervezte (ld. 195. jegyz.), ez lett a Tanu-könyvtár 1. száma. Ezért emlegetik a levelezésben ,,Tanu"-ként a Kisebbségben-t. Ez a könyv a Németh-életmű legtöbbet vitatott darabja. Közvetlenül a megjelenés után közel negyven cikk foglalkozik vele, de a háború után is e műve miatt támadták leginkább. A levelezésben előforduló cikkeket ld. 225., 226., 228., 232., 246., 266. jegyz. Maga Németh nem kapcsolódott be a vitába, csak 1940-ben Szekfű Gyuláról írt tanulmánya végén reagált a támaüásokra. (N. L.: Szekfű Gyula: Mi a magyar? Magyar Élet, 1940. febr.—jún. Könyv alakban Szekfű Gyula címmel 1940-ben jelent meg.) Majd 1942ben írja meg a Kisebbségben védelmét. (Fantomokellen. 1. Kivonulás Európából. 2. Mély magyarság. Magyar Csillag, 1942. ápr. 215-219. I.; máj. 257-262. I.) Később önéletírásában is foglalkozik ezzel a művével (Homályból homályba. I. 557—594. I.). A Kisebbségben N. L. Kisebbségben c. 1942-es gyűjteményes kötetében jelent meg utoljára. 200. Görgey Marci: Dr. Görgey Márton ny. debreceni tisztifőorvos, G. P. sógora. — táviratot kapok Natkótól: Dr. Natkó Gyula, volt debreceni jogász, a Turul Szövetség országos sajtó- és propaganda vezére egy Ady-szobor akciót szervezett. 1939. ápr. 15-én este a Vigadóban Ady-estet rendeztek, melynek bevételét a fővárosban felállítandó Ady-szoborra kívánták fordítani. Ezen az esten, melyet a rádió is közvetített, neves írógárda szerepelt: Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Erdélyi József, Szabó Lőrinc. Elhangzottak Bartók és Kodály zeneszámok is. G. P.-tól Az első dal anyja c. verset (Válasz, 1937. febr. 73—74. I.) szavalták. De a nagysíkerű est célja, a szobor-akció, végül is nem járt eredménnyel; Ady szobrának felállítását nem tudták megvalósítani. A szoborakcióval és az irodalmi esttel kapcs. ld. Natkó Gyula: „Ahogy én Ady Endrét láttam." Móricz Zsigmond rádióbeszéde 1939-ből c. közleményét. (Alföld /Debrecen/, 1986. márc. 47—50. I.) Natkó Gyula táviratában (ld. Gulyás-hagyatékban) G. P. Ady szobra elé c. versét is kérte, mely azonban kimaradt a műsorból (ld. 213. lev.). Gulyás ezt a versét először a Tíz év Ady nevében c. tanulmánya (ld. 156. jegyz.) végén közölte, majd megj. Uj Élet (Kassa), 1940. febr. 71—72. I. — Vikárhoz (...) ápr. 4-re hívott meg: A La Fontaine Irodalmi Társaságot, melynek elnöke Vikár Béla volt. La Fontaine Akadémiának is nevezték. Gulyás a társaság rendezvényén azokat a román balladafordításokat olvassa fel, melyek a Kelet Népében jelentek meg, ld. 151. jegyz. — Egy kis versbe kezdtem: A töredék csaknem azonos szöveggel megj. G. P. Debrecentől Budapestig és vissza c. írásában (ld. 332. jegyz.), majd később kötetben „Én" c. versének (ld. 196. jegyz.) részeként szerepel.