Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

a Szabad Szó szerkesztőségi szobáiban magyar írók s magyar parasztok jöttek össze. Megjelent: Jékely Zoltán, Illyés Gyula, Nagy Ferenc, Sárközi György, Jankovich Ferenc, Takács Gyula, Veres Péter, Földessy Gyula, Tersánszky J. Jenő, ifj. Nánási László, Darvas József, Muharay Elemér, Féja Géza, Vass László, Darvas János, Szabó Pál, Ortutay Gyula, Rózsa Imre, Vargha László, Kovács Imre, Farkas Ferenc, Györffy István egyetemi tanár, Sebestyén Géza, dr. Zajzon Béla. A megjelentek megalakították a Falukönyvtár Szövetkezetet. A szövetkezet egyelőre kétszáz falut lát el népkönyvtárral. Gazdakörökben, földmunkás olvasókörökben helyezzük el a népkönyvtárakat, s a magyar falu nemsokára találkozik azzal a szellemmel, mely belőle jött, s érette nőtt meg. A szövetkezet elnökévé egyhangúan Györffy István egyetemi tanárt, alelnökévé pedig Szabó Pált választottuk meg. Reméljük, hogy már a tavasz folyamán elküldhetjük első ajándékainkat a magyar népnek. Hisszük, hogy szövetkezetünk egy-kettőre nagyra nő, s a népkönyvtárak után megkezdheti a falusi kultúrházak és népi színpadok szervezését is." (Féja Géza: Könyvtárakat adunk a magyar falunak. Szabad Szó, 1939. febr. 26. 3. I.). Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar Nemzet Megalakult a Falukönyvtár Szövetkezet címmel (1939. febr. 24. 9. I.) az egybegyűlt alapítókról olyan névsort közöl, melyben tévesen többek közt Németh László és Gulyás Pál is szerepel. A mozgalom további fejleményéről 1939 őszén Szabó Pál A falu kultúrája címmel számol be: ,,Mi, mikor kibontottuk a Nemzeti Parasztpárt zászlaját, nyomban megkezdettük azt a hitünk és szívünk szerint való munkát. Legelső állomásunk Fót, ahol felállítjuk az első Faluszínpadot, a dalárdát és a könyvtárszövetkezet első könyvtárát." (Szabad Szó, 1939. okt. 15. 3. I.) Programjukat, a falvak könyvvel való ellátását, főként vándorkönyvtárak formájában valósítják meg, melybe a városi munkásság is bekapcsolódik. A Szabad Szó 1942. márc. 15-i számába (4. I.) Ságvári Endre, a MSZP Országos Ijfúsági Bizottság titkára aláírással, levelet küld, melyben többek közt ezeket írja: „Mellékelten küldünk néhány könyvet a Szabad Szó vándorkönyvtárának gyarapítására, hogy csekély erőnkhöz mérten mi is kivegyük részünket a parasztság önképzésének lehetővé tételéből. (...) Az ipari munkásság fiataljai is a könyv segítségével képezték magukat a munkásmozgalom harcos tagjaivá, bár az ő számukra más lehetőségek is vannak. A parasztság számára még fokozottabb jelentősége van a jó könyvnek, hiszen nincsenek szervezetei, ahol öntudatossá fejlődésük lehetséges volna. Ezt felismerve ajánljuk fel szerény hozzájárulásunkat a Szabad Szó-akcióhoz. (...) Azt akarjuk, hogy ez a könyvküldemény is a paraszt-értelmiségi és munkásifjúság közeledését és egy szebb magyar jövendőért folytatott közös küzdelmét szolgálja." A témával kapcs. ld. még Hajdú József: A magyar népkönyvtár problémája. (Tiszántúl /Debrecen/, 1942. jún. 12. 4: I.); Darvas József : Szellemi szervezkedést. (Szabad Szó, 1942. júl. 5. 3. I.); Seres József: Alapítsunk népkönyvtárakat! (Szabad Szó, 1942. okt. 11.4. I.); Példát mutat a Baranyai Falu könyvtár Szövetkezet. (Szabad Szó, 1942. nov. 1. 3. I.); A vándorkönyvtár. "(Szabad Szó, 1943. nov. 28. 1. I.) — a Tanu-honoráriumban kapott holdacskát: N. L. a Tanu honoráriumaként 1935 decemberében egy hold földet kapott Kecskeméten. (Ld. N. L.: Homályból homályba. II. Életrajzi adatok.) A telket 1941-ben a Törökvész úti ház bővítésekor eladják. - kinn volt egész titkotok: Némethné és G. P. levelezéséről van szó, (189—194. sz. lev.), melyet a Kelet Népe kritikája (ld. 189. jegyz.) indított el. —szép versed:G. P.: A verem fenekén, ld. 191. jegyz. — a Tanu-könyvtár új füzeteire: Az új Tanu tervéről ld. 195. jegyz. — Kerényi: Kerényi Károly. — Fülep (...) semmit sem ért az életemből: Fülep—Németh levélváltásáról ld. 91. jegyz. — Sziget: Ld. 180. jegyz. — Jelleg: Ld. 151. jegyz. — egy nagyon érdekes horvát irót fedeztem fel: Miroslav Krleza, akinek válogatott tanulmányait (Eseji. Zagreb, 1933.) ekkor olvassa N. L. horvátul, az Adyról szólót ismerteti is a Kelet Népében (N. L.: Krleza Adyról. 1940. jan. 1. 11-12.1.) 198. Madárvédő Egyesületnek is sajtóreferense lettem: Gulyás ebben az időben barátkozott össze a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület elnökével, dr. Nagy Jenő neves debreceni ornitológussal, aki G. P. fiának rettegett természetrajz-földrajz tanára volt (ld. 190. lev.). Az ő kérésére írt pár cikket a madárvédelemről helyi lapokban. — Féjával (...) borsos levélváltásom : Féja Géza G. P.-hoz írt levelei a Gulyás-hagyatékban találhatók. Gulyás válaszát Németh nem javasolja nyílt levélként megjelentetni (ld. 201. lev.). A Némethhez küldött levélmásolat nem maradt fenn. — az Ellened