Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

— Bartuczot: Bartucz Lajos antropológusnak nem jelent meg írása a Válaszban. — Bartókot: Bartók Béla csak a Válasz 1935. júl.—aug.-i számába írt cikket. — Pünkösdre nem találkozhatunk: Ld. 100. jegyz. 105. F ülep-leveleket: Fülep Lajos G. P.-hoz írott leveleit ld. 98. és 102. jegyz. — Zolnai-jegyzeteket: (Szabó) Zolnai István Szentkuthy Miklós regényéhez készített jegyzeteiről van szó, ld. 81. lev. és jegyz. — a következő szám: A Válasz 1934. 2. júl. számának tartalma a következőképpen alakult: Illyés Gyula: A puszták népe; Cs. Szabó László: Szerelem [nov.]; Gulyás Pál: Tékozló [vers]; Dr. Kerék Mihály: A telepítés feltételei; Földessy Gyula: Petőfitől Adyig; Németh László: A magyar élet antinómái. TÁJÉKOZÓDÁS: Juhász Géza: Magyar szellemi élet Debrecentől Amerikáig; Árkay Bertalan: A ma építészete; Kondor Imre: Pauler Ákos; Pongrácz Kálmán: Magyar irodalompolitika. VITA: Kardos Pál: Zsidó válasz; Veres Péter: Egy napszámos az egykéről. BÍRÁLAT: Kardos László: Kassák Lajos: A telep; [N. L.] Pörje Sándor: Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci a zendülők közt; Zolnai István: Fenyő László: Elítélt; [N. L.] Pörje Sándor: Turóczi-Trostler József: A magyar nyelv felfedezése; Németh László: Sinka István: Himnuszok Kelet kapujában; Kardos László : Márai Sándor: A sziget. — Milotaynak, Pethőnek: Milotay István és Pethő Sándor, a Magyarság szerkesztői. — N. L. Nyílt levele a Kalangyához: Ld. 91. jegyz. — F ülep-folytatás: Fülep Lajos Nemzeti öncélúság c. tanulmányának (ld. 67. jegyz.) folytatásáról ld. 104. jegyz. — a Közép-Európa?: A Gál Istvánnal tervezett cikksorozatról ld. 91. jegyz. — Ignotus-vitát: N. L. Ember és szerep c. önéletrajzi esszéje az újvidéki Kalangyában jelent meg folytatásokban (ld. 43. jegyz.). Ennek a zsidókérdést érintő fejezete heves vitát robbantott ki. Ignotus a Magyar Hírlapban („Kalangya". 1934. máj. 13. 5—6. I.), Hatvány Lajos pedig az Újságban (A szellem különítményesei. 1934. máj . 27. 27—28. I.) reagált N. L. írására. Németh a kormány lapjában, a Budapesti Hírlapban válaszolt (Egy különítményes vallomása. 1934. jún. 17. 7—8. l.;Tanu, 1934. 9. sz. nov. 277 —284. I.). Majd Hatvány Lajos viszontválasza következett (Nyílt levél Németh Lászlóhoz. Századunk, 1934. máj.—jún. 179—182. I.). Az 1934. máj.—aug. között zajló népies-urbánus vitával kapcs. kb. ötven cikk jelent meg a magyar sajtóban (A Toll, Esti Kurir, Magyarország stb.), beleszólt többek közt Illyés Gyula, Kardos László, Ignotus Pál, Zilahy Lajos, Zsolt Béla. A hozzászólások közül csak azokat emeljük ki, amelyek előfordulnak a levelezésben: Pap Károly: Válasz egy különítményes vallomására. Magyarország, 1934. jún. 17. 3. I.; Szekfű Gyula: Az ifjúság vezetői. Budapesti Hírlap, 1934. jún. 24. 3. I. és ehhez a polémiához kapcsolódott Kardos Pál Zsidó válasz c. cikke is a Válasz 2. számában. — A Tanu a héten jön?: A Tanu 1934. 8. jún. számának megjelenését várja. — A Vita-rovathoz bevezetőt írok: G. P. tervezett bevezetője nem jelent meg. A Válaszrovatokról ld. 41. jegyz. 106. Újsághoz. Hatvány: Hatvány Lajos A szellem különítményesei c. Ujság-beli cikkét ld. az Ignotus-vitánál, 105. jegyz. — Az IGE-hétre meghívtak: Az Irók Gazdasági Egyesülete 1934. jún. 4—11-ig íróhetet rendezett Budapesten, a Margitszigeti Nagyszállóban. G. P. a meghívásra Kodolányinak azt válaszolta, hogy ha szállást biztosít, már jún. 1-jén pénteken Pesten lehet, s utána jún. 4. hétfőtől részt vesz az IGE-rendezvényen. Kodolányi nem válaszolt, ezért G. P. nem mert elindulni. Közben máj. 30-án Némethenk is írt, utazását jelezve, de levele későn ért Felsőgödre. Németh már nem válaszolhatott, ám várta, hogy Gulyás jún. 2—3. közt Gödre érkezzék. Majd 4-én, amikor a Margitszigeti Nagyszállóban sem találta, levelet írt neki (ld. 107. lev.). G. P. újabb levél és Némethék távirata (ld. 109. lev.) után jún. 8-án (péntek) utazott Budapestre Juhász Gézával, aki jún. 10-én (vasárnap) tartott előadást az íróhéten. (Ld. M. Pásztor József: „Kezdetben volt Pakots". Az IGE-íróhetek krónikája. 1932-1936. Bp., 1984. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.) Nehéz pontosan megállapítani, hogy Gulyás járt-e egyáltalán és ha igen, mikor, a Margitszigeten. Jún. 8-án (péntek) este ő nem a Szigetre, hanem Felsőgödre ment, N. L.ékhoz (ld. 110. lev.). A vasárnapi napról (jún. 10.) azt írja N. L.-nak egy későbbi levelében: „Taktikai hibát követtem el, hogy vasárnap nem mentem el az írók közé. Juhász G. szerint még akkor