Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)
adaggal! (Adatok egy szt...) Remélem, azóta rosszkedved elmúlt, s nem törődve az én okvetetlenkedésemmel, követed „csillagodat". Szeretettel: G.Pál Kertész Dániel, Juhász Géza, Szalánczy Károly, Senyéi Oláh, Kodolányi János, J. Gézáné, Csikesz Sándor, Rozó 47. [Budapest, 1933. dec. 10.] Kedves Palim, nem tudom, mért mentegetted magad előre a kritikádért. Kritikád: kritika;az igazságkeresés komolysága leszereli az írói hiúság rúgkapálásait. Nincs benn egy inkorrekt ékezet sem, hibáimat keresed, s nem jelentőségemet akarod elsikkasztani. Az egész íráson sokkal jobban érzik életem nyomása, semhogy függetlenségi harcodat gáncsnak tekinthetném. Bírálatod működésben lévő erők egyensúlyviszonyára vonatkozik, s amíg a mű nincs bevégezve — inkább aggodalom, mint ítélet. Szerencsém még az is, hogy a dicsérő részek sokkal jobban sikerültek, kifogásaidat szinte csak én érthetem jól, de én aztán igazán. Kritikai elmélyedés és fogalmazásbeli szélhámosság „aránya még mindig kedvezőtlen". Különben szerkesztői elhivatottságod újabb bizonyítéka ez az írás is. Mikor jelenik meg a lap? Az „Adatok..." már készülnek. Ölei: Németh László 48. [Debrecen, 1933. dec. 11.] Kedves Laci, köszönöm, hogy kritikámat úgy fogtad fel, ahogy én óhajtottam. Most valahogy másképp fogalmaznám, különösen a befejezés stilisztikája gyötört utólag. Persze sajtóhiba nélkül én már nem „létezek". Nem szólva az „írt és tett-frás"=-jeles tévedéséről az utolsó fejezetben, a csillag utáni második sorban az „is" nem tőlem származik. Azonkívül az én szövegemben az eredeti helyzet ez volt: „Milyen lenne ez az Ellen-N. L.?" Az „ez" nyomatékosan utalt ti. „az idegen arc vonalai"-ra, tehát ha ezeket a vonalakat realizálnánk, keletkezne egy ilyenfajta E.-N. L. Azon tűnődtem a Pr. Szemle megkapásakor, nem idétlen így, „ez" nélkül? Nem nyomósán következik, belépése kissé rapszodikus, bár a fejezet kezdő soraiból nyilvánvaló a helytállása. írd meg, Te hogy tartod jobbnak, így a véletlen, ti. egy sajtóhiba-véletlen jóvoltából helyesebb? (Nehezen nyugszom bele, hogy sajtóhiba segítsen fogalmazni, ezért próbáltam a véletlennel szemben mindenféle ellenvetéseket.) Talán így kellett volna fogalmazni: Előveszem a tavalyi portrét. Most látom, hogy miközben... nem födik egymást. Milyen lenne ez a „másod-