Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

Barátságuk 1938 tavaszán újraéled, s a régi szeretet a régi szenvedéllyel tör elő, de ekkorra már két érett férfi fog egymással kezet. Sűrű levélváltás indul meg közöttük. ,,...most ismertem meg, amit 34 óta csinált, s szinte megdöbbentett, mekkorát nőtt közben" — írja Németh emlékezésében Gulyásról, majd így folytatja: „Most már nem volt kétségtelen, hogy egy nagy íróval barátkozom, — levelezőlapjai is mind egy-egy kis remekmű. Az egymás nélkül eltelt esztendők, amelyek engem csaknem összeroppantottak, bár magányát nehezen viselte, őt megtermékenyítették." Közben a világpolitikai események egyre tragikusabbra fordulnak: a német hadsereg 1939 március közepén lerohanja Cseh-és Morvaországot. Németh „készülve a kehelyre" s az ország eltiprására írja meg Kisebbségben című szenvedélyes hangú tanulmányát, mely önálló füzetként jelent meg. A könyvet — mely életművének mindmáig legvitatottabb darabja — szinte minden irányból, de főleg a Nyugat és a polgári radikálisok részéről rendkívül heves elutasítással fogadják. Hívei közül igen kevesen állnak ki mellette, mert a tanulmány valóban ellentmondásos és félreérthető, félremagyarázható. Gulyás Pál, a barátság próbájaként, teljes szívvel, s meggyőződve Németh tiszta szándékáról, védelmében több vitacikkel kapcsolódik be. De részéről ez is egy olyan vállalkozás volt, melyről Németh — az évek múlásával — némi iróniával jegyzi meg: „Én a történelem gyötrő árnyékában különféle csetepatékba keveredtem. Ő ilyenkor fölvette rozsdás páncélját, s belelovagolt az ellenséges csődületbe, nagyobb árat fizetve érte a hatalmasok gyűlöletében, mint amennyit énrajtam segített." A negyvenes évekkel egyre gyorsabban követik egymást a fenyegető történelmi események. A levelezésnek kimagaslóan izgalmas fejezetei ezek, főleg Németh naplószerű elmélkedései, plasztikus elemzései. Hadtörténészek is megirigyelhetnék ragyogó logikáját, meghökkentően precíz következtetéseit, jóslatait. De a feszült politikai légkörben — vagy talán éppen azért, mert a helyzet vészesen komoly és talányos — drámák sorát írja meg Németh László, regényterveket dédelget, előadásokat tart. S az utolsó éveit élő Móricz Zsigmond társszerkesztőjeként is dolgozik. A Kelet Népe körül olyan kört teremtenek, amely annak idején a Válasz mellett verbuválódott. Ez a kör Gulyást is befogadja, és az 1942-ben Debrecenben hosszabban időző Móriczcal meleg barátság szövődik. Az ő hatalmas egyénisége, bölcsessége mély benyomást tesz úgy Némethre, mint Gulyásra, de összekovácsoló ereje lesz a Babits halála után újjá szervezett népi tábornak is. Illyéssel, akivel az évek során kapcsolatuk rendkívül ellentmondásos, és legtöbbször harcban állnak vele, ezekben az években folyóiratában, a Magyar Csillagban helyet és feladatot találnak. Van még egy ember, aki egészen más körhöz tartozik, mégis már a 30-as évek közepétől kapcsolatban van Németh Lászlóval. Kerényi Károlyról, a kiváló szellemiségű klasszika-filológusról van szó. Németh és Gulyás újrainduló barátsága idején ő lesz a harmadik társ, akinek sziget-gondolatát a válságos történelmi idők különösen aktuálissá teszik. A nagytudású, mélységesen humanista Kerényivel, aki lenyűgöző személyiség is, mintegy szövetségben, több vállalkozást, közös fellépést szerveznek. Még Kassát is megjárják hármasban, hogy körükbe vonják a kassaiakat is. Sajnos Kerényi 1943-ban