Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

tobágyra: N. L. Bocskay-kertbe 1942. aug. 15-én délelőtt a Gulyás-házaspárral együtt telekvásárlás céljából (Id. 372. jegyz.) utazik. A leutazást 17-én megismétlik, és ekkor Kondor Imre is velük tart. Megtekintik G. P. sógorának, Szöőr Józsefnek a nyaralóját is. N. L. este egyenesen a Bocskaykertből utazik haza Budapestre. A zsúfolt vonatban nem kap helyet. Debrecenig vele van a három útitársa is. (Ld. Gulyás Pálné 1942. aug. 18-i naplójegyzetetét. Gulyás Klára tulajdonában.) A Nyári Egyetem által szervezett hortobágyi kirándulásról ld. 372. jegyz. 376. A levél címzése: Adassék Gulyás Pál dr. úrnak, író, Debrecen, Dobozi-bérház 9. c. D. a.: Némethné Bföldvár, Démusz-üdülő. De a levél valójában N. L.-nak szól, aki aug. 14. és 17. között Debrecenben tartózkodott a Nyári Egyetem rendezvénye (ld. 371. jegyz.) miatt. G. P. sorai a borítékon találhatók. N. L. aug. 17-én vonattal utazott haza Debrecenből, Bocskay-kerti kitérővel (ld. 374. jegyz.), s G. P. mondata „Remélem, leültél útközben!" — erre vonatkozik. 377. Kéthetes erdélyi utam véget ért: G. P. 1942. aug. 25-től szept. 8-ig tartózkodott Erdélyben. Családjával együtt sógorához, Ditró gyógyszerészéhez ment, onnan keresték fel a környék szép kirándulóhelyeit. — Burgundia: Ld. 41. jegyz. — S. Sz. György: Sepsiszentgyörgy. — Gy. Sz. Miklós: Gyergyószentmiklós. — „fenyvesített Cseresnyés": Utalás Németh Bocskay-kerti farmalapítási tervére, ld. 372. jegyz. — M.hévfzen: Maroshévíz. — ,J\A. Zs. meghalt": G. P. Móricz Zsigmond nekrológját Maroshévíz állomásán a Székely Nép c. napilapban olvasta, de magát a halálhírt — Gulyás Pálné szóbeli közlése szerint — Budapest bombázásának hírével együtt, két nappal korábban, szept. 4-én Borszék főterén rádió-hangszórón keresztül hallották. G. P. a lesújtó hír hatása alatt a robogó vonatban írta meg Búcsú Móricz Zsigmondtól c. versének I. részét: Utolsó üzenet Móricz Zsigmondnak. (1942. szeptember 6. vasárnap, Maroshévíz állomásán.) A vers II. része: A médium látomásai. (Móricz Zsigmond síri házára) szept. 25-én keletkezett. A teljes vers megj. Híd, 1942. okt. 1. 6. I. Budapestet 1942. szept. 4-én szovjet gépek bombázták. Ez volt az első légitámadás a főváros ellen. E nap hajnalán halt meg Móricz Zsigmond. Németh, aki ekkor Budapesten, Törökvész úti lakásán tartózkodott, emlékiratában örökíti meg az eseményt. (Homályból homályba. I. 623. I.). 378. A levél vége hiányzik, lehet, hogy folytatása is volt, de elveszett. — Ich bitte um... (ném.) : Kérem... — AK. Népénél maradt Schiller-fordításom: G. P. a Kelet Népétől nem kapja vissza Schiller-fordításainak kéziratát (Az örömhöz, Görögország istenei), azok a bevezetővel együtt Móricz hagyatékába kerültek. A bevezető egyébként nem G. P. szövege volt, hanem Ady Endre A tegnapi Paris c. prózai írásaiból vett idézet. (PIM Kézirattár, M. 100/5949/2,3,4.) A Görögország istenei-t 1943 májusában közli a Magyar Csillag (ld. 345. jegyz.), Az örömhöz pedig a Hídban jelenik meg (1943. dec. 1.16. I.). - Kereszturytól (Cs. Sz.-tól): Keresztury Dezső, Cs. Szabó László. A Schiller-estet a rádió eredetileg 1942. júl. elejére tervezte, de csak 1942. okt. 8-án valósult meg. Keresztury Dezső Görög szépség, német hősiesség címmel olvasta fel előadását Schillerről. A verseket Szörényi Éva és Abonyi Géza mondta el. (Rádióélet, 1942. okt. 2. 22. I.) — M. Élet (Püski): G. P. verseskötetével kapcsolatban, melyet Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentet meg, ld. 369. jegyz. — tekintettel a Turulnál lemondásomra: Hartyányi István szóbeli közlése szerint az általa vezetett Turul Könyvkiadónál nem tárgyaltak Gulyás-kötet kiadásáról. — a fényképek: G. P.-ról felesége több fényképet készített az erdélyi út (ld. 377. jegyz.) során. Gulyás ezekből szándékozott egyet készülő kötetében mellékletként közöltetni, de a terv nem valósult meg. (Az eredeti fotók fennmaradtak a Gulyás-hagyatékban.) — Athenaeumnál: Gulyás visszautasított ipariskolai tankönyvével kapcs. ld. 329. jegyz. — Debrecen-albumom : A Debrecen Szabad Kir. Város és Hajdú vármegye c. műről van szó, ld. 297. jegyz. — okt. 3-i előadást: G. P. előadása a rádióműsor szerint 1942. okt. 3-án 19,50-kor A debreceni Peer Gynt. Gulyás Pál megemlékezése Oláh Gáborról címmel hangzott el. Noha ez a műsorból nem tűnik ki, nem ő olvassa fel az elődást,