Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

233. népfőiskola: Magyar népfőiskolák alapításával az 1930-as évek elejétől foglalkoznak. Németh 1934 őszén veti fel ,,A nép Eötvös-kollégiumá"-nak tervét (ld. 129. jegyz.). Pár éve már működik is ilyen intézmény az országban. Szociográfusok, írók — köztük Móricz és Németh is — járják a vidéket, előadásokat tartanak és gyűjtik a tapasztalatokat. Az új Kelet Népe azonnal bekapcsolódik az immár népfőiskola-mozgalommá nőtt ügy vitájába, de magát a konkrét tervet titokban tartják. Móricz Zsigmond: Törökvész. Magyar Irók Első Népfőiskola Községe címmel hozza nyilvánosságra a Kelet Népében. Közzéteszi az alapítók névsorát (Boldizsár Iván, Darvas József, Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kerék Mihály, Kovács Imre, Németh László, Szabó Pál, Veres Péter) és közli Veres Péter, Boldizsár Iván, valamint Németh László levelét, amelyben Németh felajánlja Törökvész úti házát az intézmény céljára. (1940. márc. 1. 1—5. I.) A terv nem valósult meg, mert a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nem engedélyezte. Ld. még N. L. két napilap-cikkét, melyet Parasztkollégiumok címen közöl in: Téli hadjárat, 36—41. I. és visszaemlékezését: Homályból homályba. I. 606—607. I. Ld. még 307. jegyz. — Corvin-láncos püspökünket: Ravasz László. 284. Dante-pakk: G. P. Dante kapujában c. tanulmánya. (Gulyás-hagyaték.) 1. része megj. Katolikus Figyelő (Debrecen), 1941. dec. 10—12. I. — Magyar éjszakákkal: A Magyar Éjszakák c. füzetsorozat a Sziget-tervhez kapcsolódik (ld. 180. jegyz.). Amint az I. szám címlapjának verzója közli: „Önálló tanulmányok időhöz nem kötött sorozata a Magyar Éjszakák. Szellemben a Tanu, Sziget s kétnyelvű klasszikus kiadványaink útján kívánnak e füzetek haladni. Minta Hollandiában kiadott Albae Vigiliae európai humanisták fehér éjszakáinak termését, úgy óhajtják a Magyar Éjszakák magyar idealisták munkájának gyümölcsét közös magtárba betakarítani." A sorozatban három füzet jelent meg. I. G. P.: Homérosz 1936-ban. Bp.—Debrecen—Pécs, 1940. Debreceni Ady Társaság. Klny. a Műhelyből; II. Kerényi Károly: Az ismeretlen Berzsenyi. Bp.—DebrecenPécs, 1940. Debreceni Ady Társaság. Klny. a Műhelyből; III. G. P.: Költők sorsa Debrecenben. Debrecen—Kassa kiadásában. (Ld. 174. jegyz.) Tervezték még N. L. Bethlen Kata c. tanulmányának megjelentetését is ebben a sorozatban, de ez nem valósult meg (ld. 298. jegyz.). Gulyás 1942. okt. 29-én Kerényi Károlynak felveti, hogy Isten békéje a magyar irodalom felett c. tanulmányát (ld. 345. jegyz.) „Jó lenne mint Magy. éjsz. IV.-et kiadni." (A levél Kerényi hagyatékában.) Ez a terv sem valósult meg. A sorozat megszűnésének fő oka az volt, hogy Kerényi Károly a pécsi egyetemről átkerült Szegedre, majd 1943-ban Svájcba emigrált. — Juhász G.-nál: Juhász Géza. — Pfeiffer M.: Pfeiffer Miklós. — Révész Imre (...) Utomnes unum sint: Révész Imre azonos című füzete megj. Bp., 1939. Szövétnek. A bibliai idézet („Hogy mindnyájan egyek legyenek...") ld. János Evangéliuma 17/21. — Neobarokk Gyulának: Utalás Szekfű Gyulára. Vö. a 277. jegyzettel. — Schilleréletrajzot: Kretschmar, Eberhard: Schiller. Sein Leben im Selbstzeugnissen Briefen und Berichten. Berlin, 1938. Propyläen. Az idézett szöveg a könyv 313. lapján található. „Német birodalom és német nemzet két különböző fogalom. A német fenség sohasem fejedelmi főn nyugodott. A német saját értékét politikai értéktől függetlenül teremtette meg, és ha maga a birodalom összeomlana is, a német méltóság fennmarad támadhatatlanul." — Ime a távirat: Pfeiffer Miklós távirata a Gulyáshagyatékban található. — dr. Lippay Lajos A protestantizmus-át: A könyv 1935-ben jelent meg a Szent István Társulatnál. — A fiatal piarista: Gerencsér István. 285. Kelet Népe-beli cikk: G. P.: Nyugaton át Kelet felé, ld. 228. jegyz. - Kisebbségben: N. L. tanulmánya. Ld. 199. jegyz. - Homéroszt: G. P.: Homérosz 1936-ban c. füzete. — Dantét: G. P. Dante kapujában c. tanulmánya, ld. 284. jegyz. — Szekfüt és Bethlen Katát: N. L. tanulmányai, ld. 272. jegyz. — Babits (I. Ágoston-tanulmány): Babits Mihály: Ágoston. Nyugat, 1917. jún. 1. 949—970. I. — Erről a témáról (...) írni fogok a Magyar Útban: A Magyar Útban nem írt külön erről a témáról és „Utolsó vezércikk" címmel sem jelent meg írás tőle. — az én téli hadjáratomnak .Téli hadjárat lesz a címe annak a kötetnek, amelyben az 1939 telén írt cikkeit, előadásait adja közre N. L. a Tanu-könyvtár 2. számaként. (Ld. még 195. jegyz.) A cím magyarázatát maga adja meg a