Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

245.4 lengyelek (...) magukra zúdították a német inváziót: 1939. szept. 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. Anglia és Franciaország szept. 3-án hadat üzent Németországnak, de a lengyelek lerohanásába közvetlenül nem avatkozott bele. — a Tanu sorsa: N. L. Kisebbségben c. tanulmánya, ld. 199. jegyz. 246. A 245. és 246. levél keresztezte egymást. — Napkeletben (...) a Nemzeti Újságnak szánt cikk : G. P.: A magyar irodalom végső kérdései (ld. 228. jegyz.), a másik cikk Marék Antal: Kortársak. Németh László. Napkelet, 1939. szept. 257-261. I. - Kállay M.: Kállay Miklós, ld. még 241. lev. — a Tanúban bemutatod tanulmányaimat: Terv Gulyás tanulmányainak megjelentetésére, ld. 233. jegyz. — Babits megelőzött: Babits Mihály: Könyvről könyvre. Nyugat, 1939. szept. 173—179. I. A szóban forgó cikkek még Babits Mihály augusztusi cikke, ld. 232. jegyz.; Joó Tibor: Öncsonkítás és G. P.: Öncsonkítás vagy visszametszés?, ld. 225. jegyz. Gulyás Szigetelés és süllyesztés c, Babitsnak szánt visszavágására nem került sor. Joó Tibor viszont rövidesen megtámadta Gulyást (J. T.: Visszametszés vagy öncsonkítás? Protestáns Szemle, 1939. okt. 510—513. I.). A lap a vitát ezzel lezárta, s Gulyás válaszát nem közölte (G. P. Diploma, csapda vagy szellem c. írása a Gulyás-hagyatékban található). — Tanu-kiadásra: A Tanu újraindításáról ld. 195. jegyz. — Mimrnek, aki Odin fülébe súgta a jövőt: Az északi germán mitológiában Mimr, Odin főisten nagybátyja, a bölcsességforrás őre. A Wanok (varázsló hatalmak) agyonütik, és fejét elküldik Odinnak, aki a fejét életre kelti, így újra beszélhet és jósolhat. Baldr, Odin fia, napisten. — ahogy ő intézte el Szabó Dezsőt: G. P. feltehetően a Babits Mihály Könyvről könyvrerovatában N. L. Kisebbségben c. tanulmányát (ld. 199. jegyz.) bíráló cikkének Szabó Dezsőre vonatkozó mondataira céloz: „Elég Szabó Dezsőre gondolni. Az ő nevét Németh László is sokszor emlegeti, sőt zászlóra írja. Pedig alighanem tisztában van írói fogyatkozásaival. Dehát rokonok ők, egyazon szellemi család gyermekei. Ennek a családnak szerepe és hatása jellegzetes tünete a mai magyar irodalomnak. Be kell vallani, kissé balkáni tünet. Nagy tehetségek hisztérikus felelőtlenséggel másutt is voltak már. De ezek nem lettek nemzeti prófétákká." (Nyugat, 1939. aug. 66. I.). — a következő Tanukban: A Tanu-könyvtár folytatásával kapcs. ld. 195. jegyz. — Dobozi-bérházat: G. P. lakása. — „ellengravitációs": Ld. 5. jegyz. — talán megláthatlak a jövő héten: Gulyás utazására csak később került sor. — Isten békéje a magyar irodalom fölött: G. P.-nak csak 1942-ben jelenik meg ilyen című írása, ld. 345. jegyz. 247. az új Tanuk ügye: Ld. 195. jegyz. — Tóth ö.:Tóth Béla. 248. „ellengravitációm": Ld. 5. jegyz. — A regényt: N. L. Szerdai fogadónap c. regényéről van szó. — Als. búcsú: Alsóvárosi búcsú, N. L. regénye. — Tóth B.-nak: Tóth Béla. — Juhász G.: Juhász Géza. 249. „jóslat, féltés, aggodalmak"-at (vagy hogy van Adyban?): „Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?" Ady Endre Hunn, új legenda c. versének első sora. A „halottak élén" és a „jövendő fehére" (eredetileg „jövendő fehérei") ugyancsak Ady-utalások. — Muszkával (...) Dohnányival: Huszka Jenő, Dohnányi Ernő. — VII. Gergely: N. L. drámája, ld. 152. jegyz. — Tóth Árpád csodaszarvasa: Utalás Tóth Árpád Arany János ünnepére c. versére. — Tóthot : Tóth László. A Tanu újraindításáról ld. 195. jegyz. — a regénybe: N. L. Alsóvárosi búcsú c. regényéről van szó. — Demény: Demény János: Fehér Buda. Az evangéliumi magyarság mítosza. (Sors-tanulmány.) Bp., [1939] Vigília. — az orosz gőzhenger: Utalás arra, hogy a szovjet csapatok 1939. szept. 17-én átlépték a lengyel határt.