Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

— ettől kezdve a Válasz folyóirat vonalához közeledett. Úgyhogy, ha nem volt is többé kedvünk — vagy kedvem — a társasággal a szakítás után együtt dolgozni, látnunk kellett, hogy egészséges, haladó szellemű, a népi írók vonalát becsülettel képviselő társaság maradt ezután is. Azzal a vezetőségi taggal, az új elnökkel. Gulyás Pállal, akivel a konfliktus szembeállított, néhány év múlva kibékültünk, és a legjobb barátságban voltunk szegény Palinak a haláláig." (Emlékek az Ady Társaságról. Alföld /Debrecen/, 1977. nov. 141-143. I.) - Ady idézése (Gulyás): G. P.-nak ilyen címmel nem jelent meg írásé. — Hölderlin (Vajda EJ: Vajda Endre a tervezett Hölderlin-tanulmányt sem ekkor, sem később nem írta meg. — Román népballadák (Gulyás): G. P.: Három román népballada. [Műfordítások bev. tanulmánnyal.] Kelet Népe, 1938. szept. 167—177. I. — A nemzetfogalom alakulásai a Dunavölgyében (Sziklay Lj: Sziklay László: A magyar nemzetfogalom és dunaiság c. előadása, melyet az Ady Társaság 1938. máj. 8-i irodalmi estjén tartott, megj.: Új Élet (Kassa), 1939. máj.—jún. 314—320. I. — Jellegzavar: G. P.-nak a Nyugat kritikáiból összeállított szatirikus szemelvénye nem jelent meg (ld. Gulyás-hagyatékban). - Bpesti Szemle: Budapesti Szemle, - pályázok a Baumg.-dfjra: Baumgarten-díj. Utalás G. P. és N. L. találkozására a Debreceni Diétán, ld. 148. jegyz. 152. G. P. a levelet borítékba tette a következő felirattal: „Németh L. levele három év után (1938. május 1.) (Választ küldtem neki május 3-án: fényképek, hosszú levél, a >Jellege-terv...) " — „elvettem" tőled a szerkesztőséget: A Válasz szerkesztőségének átalakulásáról ld. 129. jegyz. — Kerényivel váltogattam levelet: Levélváltás. 1. Németh László levele Kerényi Károlyhoz. 2. Kerényi Károly Németh Lászlóhoz. Válasz, 1935. jan. 12—20. I. — Tervhalmozóban: G. P.: A tervhalmozó, ld. 148. jegyz. — Ember és szerep II. részében: N. L. Tanu-évek c. önéletrajzáról van szó, melyet a levelezés során neveznek „új Ember és szerep"-nek, „Ember és szerep ll."-nek vagy egyszerűen „Ember és szerep"-nek is. A Tanu-éveket 1938 májusában kezdi el írni Németh (ld. 155. és 157. lev.). Gulyástól elkéri az 1932-es, G. P.-hoz írott leveleit (ld. 155. lev.), melyeket felhasznál művében. Először Gulyásék tervezett debreceni folyóiratában, a Jellegben akarja megjelentetni az önéletrajzot. A Jelleg azonban nem valósul meg (ld. 151. jegyz.). Igy a Tanu-évek az Ember és szerephez hasonlóan (ld. 43. jegyz.) az újvidéki Kalangyában jelenik meg (1938. júl.—

dec). A Gál Istvánnal foglalkozó fejezete botrányt kavar (ld. 91. jegyz.). 1939 januárjában Németh bejelenti, hogy megszakítja a sorozatot (Levél a szerkesztőhöz. Kalangya /Újvidék/, 1939. jan. 1. I.). A Tanuévek csak évtizedekkel később jelenik meg újra, a Homályból homályba I. kötetében. — csak a Tükörbe írok mostanában: A Tükör N. L. kiadójának, a Franklin Társulatnak volt a képes irodalmi folyóirata (szerk. Révay József), 's a kiadóval kötött szerződése (ld. 159. jegyz.) kötelezte arra, hogy cikkeket írjon ebbe a lapba. 1936—1938 között számos írása jelent meg a Tükörben, itt közölte először a Lányaimat is (ld. 169. jegyz.). — „Jelleg"-etek: Ld. 151. jegyz. — még néhány sümegi utazást: Utalás N. L. Esték Sümegen c. írására. Válasz, 1936. okt. 521 —529.

1. - a Pester Lloydban (...) Shakespeare színpada című tanulmányom: N. L.: Shakespeare Bühne. (Anlässlich einer „König Lear"—Aufführung.) Pester Lloyd, 1938. máj. 1. 17. I. Magyarul megj. Shakespeare színpada címmel. Tükör, 1938. júl. 540-543.1. - „Németh László színházán": Ld. 332. jegyz. - VII. Gergely: N. L. drámája. A Tanu megszűnése után, 1937 nyarán Gödön két hét alatt írta meg. Először saját „papírszínháza" (ld. 332. jegyz.) első számaként akarja megjelentetni. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója azonban leköti a drámát. (Ld. Vargha Kálmán: Dokumentumok Németh László és a Nemzeti Színház kapcsolatáról, 29. jegyz.) A Villámfénynél bemutatója utáni csalódottsága (ld. 153. jegyz.), valamint a VII. Gergely színrevitelének elhúzódása miatt N. L. viszsza akarja kérni a kéziratot. 1938 júniusában Németh Antal feloldja a VII. Gergelyre a nyomdai tilalmat (ld. 165. lev.). Szó van róla, hogy Katona Jenő lapjában, a Korunk Szavában jelenik meg a mű (ld. 159. és 175. lev.), majd Gulyásék tervezett debreceni lapjának, a Jellegnek (ld. 151. jegyz.) ajánlja fel Németh (ld. 162. lev.). Végül a Film, Színház, Irodalomban jelenik meg (1938. dec. 29. 65—96. I. A Nemzeti Színház 1939. máj. 13-án mutatja be Timár Józseffel a főszerepben.