Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

20. Felhőkakukvár — és az istenek/: Utalás N. I_. Nephelokokkügia c. irodalompolitikai allegóriájára. Tanu, 1932. 2. sz. nov. 131—136. I. — a Huszadik század vezérjeienségeiről szóló tanulmányt: N. L.: A huszadik század vezérjelenségei. Tanu, 1933. 4. sz. ápr. 215—225. I. Lábjegyzetben: ,,Vidéki utamon (Győr, Kecskemét, Debrecen) felolvasott szöveg." Juhász Géza, az Ady Társaság akkori ügyvezető elnöke felkérte N. L.-t, hogy tartson előadást Debrecenben. Erre 1933. febr. 1-jén került sor. A dec. 27-re tervezett utazás is akkorra halasztódott. Ld. 27. jegyz. 21. Az eredeti levél elveszett. Első fele gépelt másolatban maradt fenn, második fele gyorsírásból megfejtve a következő mondattól: ,,A műalkotás mégse egészen >kórbonctan«^ tárgy." — Petőfi varázslata: a kis cserép: Utalás N. L. A Nyugat elődei c. tanulmányának kezdő mondatára: „A magyar irodalom legnagyobb fája, Petőfi egy virágcserépből nőtt ki." Tanu, 1932. 2. sz. nov. 68. I. — Szabó barátom: Szabó István. — népek ajtócsapása: G. P. Jegyzetek az Arany-évfosdulóhoz c. cikkének (ld. 17. jegyz.) egyik mondatára utal. - Új nemesség: N. L. azonos című írása. Tanu, 1932. 2. sz. nov. 65—67. I. — Arany-tanulmányodat:. N. L.: Arany János, ld. 15. jegyz. - Pr. Sz.ben: Protestáns Szemle. — „Órjás"': Ld. 17. jegyz. — Harold L.-pápaszem: A hasonlat Harold Lloyd amerikai filmsztár jellegzetes csontkeretes szemüvegével kapcsolatos. — Péterfy: Péterfy Jenő. — ,ßnakoreta" ... „Csalódott a barátaiban? Otthagyta őket!": Idézet N. L. Proust világa c. tanulmányából. (Tanu, 1932. 2. sz. nov. 91—100. I.) Anakoréta (gör.) : remete. — itt küldök „önigazolásul" két levelet: Nem tudjuk, hogy milyen két levelet küldött G. P. N. L.-nak. A Némethiről írt tanulmánya (ld. 3. jegyz.) Babitsnak küldött különlenyomatát kísérő levelében a tárgyról csak annyit ír, hogy „... ígéretemhez képest itt küldöm Németh Lászlóról szóló írásomat." (G. P. levele Babits Mihálynak. Debrecen, 1932. Jún. 2. OSzK Kézirattár Fond 111/524. Tévesen Gellért Oszkárhoz szóló levélnek minősítve.) Ld. még 18. jegyz. — Erdélyi József (...) esete: G. P. feltehetően arra céloz, hogy Erdélyi József 1932 novemberében Felkelt a nap címen versújságot jelentetett meg, tele elnagyolt szerelmes verssel. Versújságját maga árulta az utcán. Az eset nagy feltűnést keltett. A kiadványról. N. L. elmarasztaló kritikát ír később: Erdélyi József: Felkelta nap. Protestáns Szemle, 1933. jan. 41-43. I. 22. Géza: Juhász Géza. 23. Egy tudományos társaságot óhajtok összehozni: A hungarológia fogalmát Gragger Róbert és Bartucz Lajos használta először az 1920-as években. N. L. az átlagos tudományos szóhasználatnál mélyebben értelmezte a fogaimat tanulmányaiban: Egy Hungarológiai Társaság terve (ld. 67. jegyz.), A magyarságtudomány feladatai (Magyarságtudomány, 1935. júl. 2—13. I.). 1935-ben indul a Magyarságtudomány c. folyóirat Ortutay Gyula szerkesztésében, mely a hungarológia komplex tudományos célkitűzéseinek fóruma kívánt lenni. Az 1930-as évektől több tudományos intézet működött (pl. Magyarságtudományi Intézet, Táj- és Népkutató Központ), mely e területen végzett kutatásokat. A debreceni Ady Társaságban is alakul Hungarológiai Szakosztály 1934 áprilisában (ld. 93. lev.). — Amit Zolnaiék szélhámoskodtak: N. L. Zolnai Béla, a szegedi Széphalom c. tudományos és irodalmi folyóirat szerkesztője és a lap körének tájkutató tevékenységére utal. A folyóirat 1927-es indulásakor gróf Teleki Pál írja a bevezetőt. Az Alföld természettudományos és sze

!lemtörténeti kutatatásának szükségességére hívja fel a figyelmet. Ebben a munkában a Magyar Földrajzi Társaságon kívül a szegedi egyetem is sokat tehet. A Széphalom elsősorban azért indul, hogy a szegedi egyetem munkáját megismertesse — írja Teleki Pál. A folyóirat kezdetben Alföldkutatás címmel rendszeresen beszámol a szegedi egyetem különböző intézeteinek (Állattan!-, Földrajzi-, Archeológiai-, Növénytani Intézet) az Alföld tudományos kutatásában végzett munkájáról. Később azonban a lap egyre inkább irodalmi jellegűvé válik, és az Alföldkutatás már ke-