Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

375—388. I. G. P. a tanulmány különlenyomatát a következő ajánlással küldte el N. L.-nak: „Németh Lászlónak - köszönettel az >ellengravitáció«lért. D., 1932. VI. 1. Gulyás Pál". (A klny. a PIM Könyvtárában található.) Az „ellengravitáció"-val kapcs. ld. 5. jegyz. - Illyés-, Pirandello-, Ortega esetében: Az ide vonatkozó tanulmányok: N. L.: Illyés Gyula: Nehéz föld. Nyugat, 1929. márc. 16. 376-382. I.; N. L.: Ortega y Gasset. Napkelet, 1930. júl. 631—646.1.; N. L.: Pirandello színpada. Napkelet, 1927. nov. 15. 913-923. I. -puerilidad (spanyol) : Gyerekesség. N. L. Ortegatanulmányában (ld. fentebb) használja először ezt a szót, Ortegától idézve, annak jellemzésére. Később G. P. Németh László-tanulmányában (ld. fentebb) idézi N. L. jellemzésére. — nyáron átjavítom a Színjátékot: N. L. Emberi színjáték c. regényét a Napkelet közölte folytatásokban 1929-ben. Könyv alakban csak 1944-ben jelent meg, de a tervezett átdolgozás nélkül. Az 1931. őszi találkozáskor G. P. megmutatta Némethnek a regényről készített gyorsírásos jegyzetfüzetét, s felolvasott neki kritikai megjegyzéseiből. A levél végén említett Boda Zoltán a regény főhőse, a Zölddisznó legendája pedig a mű egyik fontos szimbóluma. — Gyász című regényemet: N. L. Gyász c. regényét 1930 őszén kezdi el írni, és 1932 tavaszán fejezi be. Megjelentetését tervezi a Napkeletben (ld. 17. lev.), a Tanúban (ld. 34. lev.), később a Válaszban (ld. 87. lev.), de csak 1935-ben jelenik meg könyv alakban. — egy színdarabomat: N. L. Bodnárné c. színdarabjáról van szó, ld. 29. jegyz. — összeállított verskötetemet: Verskötetet N. L. nem adott ki. Verseinek gyűjteménye a Homályból homályba II. kötetében jelent meg A megölt költő címmel. — október l-jével (...) folyóiratot indítok: A Tanu bejelentése, amely már 1932 szeptemberében megindul. 4. „Kis felületen nagy erőfeszítés": Idézet G. P. Németh László c. tanulmányából, ld. 3. jegyz. — Prot. Szemle: Protestáns Szemle. — Illyés Gyula (...) írta: Az idézett levél G. P. hagyatékában nem található. — Szöőr Józseféknél: Utaláselső találkozásukra (ld. 3. jegyz.). Szöőr József, G. P. sógora, a debreceni ipariskola igazgatója volt. Vendégül láttak néhány pesti írót, köztük Némethet is. — el nem küldött levelemet: A 2. levélről van szó. — tanulmány-abortuszt: A melléklet elveszett. — „puerilidad": Ld. 3. jegyz. — külön tanulmányt: G. P. nem írta meg a tanulmányt N. L. Emberi színjáték c. művéről. — Apám háztartása körül: G. P. apja, dr. Gulyás István ebben az időben a debreceni Gazdák Sütődéje igazgatója volt, s a cég csődbe jutott. — „Az irodalom önkormányzata" : N. L. egyik tanulmányának címe. Ld. 6. jegyz. 5. G. P. a levelet borítékba tette a következő megjegyzéssel: „(Sátorkőpuszta — Bocskay-kert.) 1932. jún. 26. Gulyás P.—Németh L. vitája a Tanu küszöbén: Harc az Énnel... (Szabó Dezső likvidálása?)" — „ellengravitációs": Utalás G. P. Németh László c. tanulmányának (ld. 3. jegyz.) arra a fejezetére, amelyben Németh regényét, az Emberi színjátékot elemzi. „A regény alapgondolata a kritikák alapgondolata: rést ütni a világ mechanizmusán, pszichikus ellengravitáció." Mivel a kifejezés később is előfordul a levelezésben, álljon itt még magyarázatként N. L. Egy barátság versekben c. írásának részlete. „Ahogy visszaidézem, különösen az >ellengravitáció<szó tetszett neki, aminek nagy fontosságot tulajdonított. Az emberi kapcsolatok, viszonylatok szinte mechanikai törvények szerint rendeződnek, ez az, amit Boda Zoltán gravitációnak nevez. De vannak életek, amelyekben egy más, ezzel szembeszegülő, magasba törő ösztön hajt, ez az ellengravitáció. Boda Zoltánt ez emeli a halálba, s egyfajta jobb üdvözülésbe a tükrösi szőlőhegyen." (Forrás /Kecskemét/, 1977. márc. 4-5. I.) - Erdélyivel: Erdélyi József. - Színjátékom: N. L.: Emberi színjáték. — Halászt: Halász Gábor. — Adynak van egy verse: Ady Endre: Ki várni tud. Az idézett sorok helyesen: „Várni tud / Kinek önénje nem hazug." — Prot. Szemle: Protestáns Szemle. — Mezőföldi tájban: N. L.: Mezőföldi táj. Nyugat, 1926. aug. 1. 188. I. — Tamásiról: Tamási Áron. — Ideírom össze: N. L. itt felsorolt Tanu-tervéből szinte valamennyi megvalósult, de az első szám megjelenése október 15. helyett szeptember közepe és nem dupla szám. Ld. még ezzel kapcs. Monostori Imre: „Nem volt, aki helyettem megcsinálja." A Tanu születése és első visszhangjai c. tanulmányát. Forrás (Kecskemét), 1982. szept. 64—76. I. — Földi: Földi Mihály. - Péterfy: