Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

A lakást átadhatja Németh néni vejének. A lakóról jó lenne biztosat tudni, mert akkor Laci áprilisban leköltözik. Ha másképp nem megy ki, 100-200 pengőt is felajánlhat neki a költözésre, fölöslegesen természetesen ne jutalmazza őket! Légitámadások esetén az egész család levonulna. Nagyon lekötelezne, ha minél előbb biztos hírt adna. Laci, verseit, átadta Püskinek. Ő itt fekszik az ágyon, beteg; út, hajsza, koffer, kifárasztotta a szívét; a levelet ő diktálta. (Látszik rajta, ugye?) Baráti szíve dobbanásait biztosan keresztül érzi. A posta mindjárt indul, válaszát várva mielőbb, Rozóékat csókolom, üdvözli: Ella 396. [Balatonkenese, 1943. márc. 3.] Kedves Palim, az ilyen gyenge emberből már egy írásműre is nehezen futja, hát még fiókműveket, episztolákat bimbózni mellette! Az életrajzomat írom itt, de nem az Ember és szerep, inkább a Lányaim modorában. Tanulságok, emlékek gomolyognak föl — utolszór tán; én ezzel födöm el a don[y]eci felhőt magam elől. Erőim nagy megfogyatkozására vall, hogy a Történelem szorítása s a tárgy könnyűsége, elégikus szépsége is csak néhány oldalnyit szív már ki naponta belőlem. Aligha készülhetek el könyvnapra. Kenései tartózkodásunkat ápr. 5-ig hosszabbítottam meg, addig a gyerekek ott fönn sínylődnek Pesten. Mehetünk-e aztán Bocskay-kertbe, majd elválik. A lakónak már fölajánlottunk 200 pengőt, de még ha ő megy is, kérdés, meglesz-e az átírás. Weszprémynek még 1500 P tartozása van a házon, azt nem vehetem át. A nyári szemináriumból is nem tudom, mi lesz, az osztályoknak ebben az összekavarodásában. Professzori irataimat csak azért nem kérem vissza, mert bízom benne, hogy úgysem lesz belőle semmi. Nyugtass meg, hogy nem vár kínos meglepetés. Nincs énnekem már erőm az emberek butaságával vesződni. Nem írtad meg, hogy Bocskayban beköltöztek-e a viskónkba a te embereid. Kérlek, ahogy a magad szőlejével gondolsz, biztasd fel őket is a szükséges szőlőmunkára. A napszámot megküldöm, lehet, hogy 12-én magam viszem el. Kedvem nincs ugyan, de kérdés, hogy Harsányi bosszúja nem citál-e oda. Képzeld el, már átfutottam egy kötetet a Rapszódiából. Híg lötty, de kortyoltatja magát. Annyiból elég veszedelmes, hogy aki olvassa, még azt képzeli: valami művelt, magasrendű kultúrhistóriát szörpöl. A Sorsunkba írt szép kritikádat a Lányaimról még meg sem köszöntem. Szívből jött szívnek — ahogy a szerelmi levelező mondja. S ha már annyira érdekel a Németh-család, tudd meg, hogy a hatodik rúgását várjuk ebben a hónapban. Ha református lesz, a azaz fiú, számíthatsz a keresztapaságra. Könyveddel mozog-e már Püski? Szeretettel ölel családoddal együtt: N. Laci