Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

hosszú debreceni üzenetben. A Magyar Föld egy népi zsenije — úgy tudom, Sinka ke­zeli ott a verseket — minősíthetetlen vastagsággal tette tönkre Öt lomha árny c. verse­met. Általában ez a végzetem mindenütt. Mégiscsak be kell látnom, hogy le kell lép­nem a szereplés porondjáról. A földben a helyem. A VKM is értesített az Athenaeum útján, hogy elvetették olvasókönyv-tervemet. Ott „népi" vagyok, a népnél — „tanár". De ne hidd, hogy azért el vagyok szontyolodva! Hierarchia — sose volt ennyire erős ez a rég hangoztatott meggyőződésem. A Cseresnyésről is írtam a Tiszántúlba néhány sort — túl magasnak találták. Majd megjelenik, kibővítve, egyszer máshol. Ellának kézcsók. Gyermekeiddel sokszor ölel: Pali Légy sz. kérd el telefonon Gombostól a Sinkához írt nyílt levelemet. Legalább Te olvasd el! 368. [Debrecen, 1942. jún. 1.] 1942. VI. 1. Kedves Laci, nagyon kérlek, így többet ne gyere Debrecenbe. Van valami kegyetlen kiszámítás a gesztusaidban. Mint a villámfény, pillanatra vágsz be s — eltűnsz. Most is bevágtál, ká­bító fény — s nem vagy sehol! Itthon meg a húgom, harmadik terhével roskatagon botorkálva, mint egy boszor­kány, ezt sipítja: „Ez a Gulyás Pál az Exodus sátánja. N. L.-t elrabolja a fiatalságtól, állandóan a nyakán ül, éjszakára is magánál tartja..." Tehát, Lacikám, többet így ne gyere! Legalább egy hétre, vagy kettőre, vagy három­ra... Itt villámlik a fényed, s a Nap mégis sötét. A Nap sötétséget akar! Rozó ma reggel azt példázta: Ime, ilyen az úriember... Ez úr... Ebben nem le­hetne csalódni... Lacikám, nagyon kérlek, így többet ne gyere Debrecenbe! Fazekas Mihály sírköve is megmozdult akkor délután a százados zsibbadásban. S most ismét zsibbadt lett. S az én szívem is. Beteg vagyok ismét. Pali Egy Cseresnyést és egy Széchenyit és egy könyvnapi másik kiadványt — egyszerre pakolva, nagy dedikációval, levél formáján dedikálva — küldj! Meghálálom... Elluska, hűtlen lett hozzám. Sose ír. Pedig én egy episztolát is írtam. Maga vissza­dobta... Csak úgy mosolyogva.

Next

/
Thumbnails
Contents