Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

könyvét, amiből csak ma, hétfő reggelre készült el a M. Cs.-nak az egyik fejezet. Mi, többiek azonban, a ház aprója és nagyja, magát várjuk, és a rendelkezésére állunk, írja meg pontos érkezését! Mindnyájukat öleli: Ella 345. [Debrecen, 1941. nov. 10.] 941.XI. 10. Kedves Laci, bizonyára nem vált károdra, hogy okt.-nov. közt nem exhumáltam magamat Budára. Ha valami nagy fába vágtad azóta a fejszét, csak írd meg őszintén néhány sorban, s nov. 21-én se zavarlak. De igazán őszinte légy. Egy hajszálnyira se esik rosszul. Meg­követelem! Hiszen annyira átlényegültél belém, hogy fölösleges is a találkozásunk. Tautológia. Vagy mégse? Igen, az én számomra a „kiterjedésed" rejtelme. Ez több, mint írás! De nem mindenkinél van ez így. Nálam a mély Magány oldja fel a „formák káoszát". Nincs hamis illúzióm megjelenésem illúzió-romboló volta felől. Menekülök magamtól... (Ellentmondás?) Ez az oka, hogy szét vannak szórva írásaim, s a legtöbb meg sincs — írva. Egy Osvát-féle szent szélhámosság, Hallgatás Tornya a művem, renge­teg nyugtalansággal és — diskurzussal. Fecsegtem és hallgattam. Egyszerre úsztam északra és délre. Tegnapelőtt a Német Kult. Intézet teaestélyén voltam. Ünnepélyes megnyitás. A társadalom „elitje" rangolt ott. A „séma" borzadálya. Ott volt Pukánszky is. Micsoda fürgeség, mint egy gumilabda, úgy mozgott az arca. S Rád gondoltam, a Klasszikus Emberre. Becstelennek kell születni, rinocéroszbőrünek, ökölvívónak, hó­hérnak. Illyéssel csúnyán összeütöttem a patkót. Kiszuperálta Babits-emlékkönyvből, M. Cs.-ból - Eddástul, Schillerestül, Dantéstul. S íme, a Babits-emlékesten Simonffy M. egyszer csak bedobja Koszorú helyett c. éles hangú epigrammámat. Szabó Lőrinc ötlete volt, kontra Illyés? Kitelik a fiútól. Mindenesetre ezt Illyés — ha ő a rendező — semmiképpen nem engedte volna az ország elé. Van humor is az irodalomban. Ellának kézcsók, gyerekeiddel ölel: Pali Illyést arra kértem, a hozzá küldött két Árkádia-Debr.-üzenetet továbbítsa Hozzád. Ha Te se találod megfelelőnek, tűzbe vele! Elküldte? 346. [Debrecen, 1941. nov. 18.] 941. XI. 18. Kedves Ella, Maga a „Magna et Alma Mater" - a „Nagy Tápláló Anya". Már itt várt ma délben a lap­ja, hogy kallódó életemet felkarolja Budán. Nagyon-nagyon köszönöm! Sajnos a Pár-

Next

/
Thumbnails
Contents