Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

Napkelet, 1928. szept. 15. „M. U. A.") Sose próbáltam így kiélezni, de kényszerítettek rá. Elvégre nem azért koplalok 1923 óta, hogy végre — a becsületembe gázoljanak, mégha családi körben is. Négyszemközt sem tűrök ilyen aljas vádat. Aki ilyet állít rólam, azzal többet nem állok szóba. (A nyomdába azonnal elmentem, de persze minden irat elveszett 1934 óta.) Jobb is így. Azóta olyan jól érzem magam. Tegnap itt volt Gellért S. Mily jó ezzel a fiúval beszélni! Nincs semmi sunyin lappangó hangulat, ha vele érintkezem. Van talentuma. Mint a parittya, repül a lírája! Olykor-olykor „odaciberézik" az asztalra. De ha repül, akkor aztán repül. — Végezetül odaírom azt a négy sort, amit J. G.-nak egy újonnan dedikált Tékozló-kötetbe rögtönöztem a hiányjel mellé az eset után: Ezt a jelt itt el ne feledd! Igy kell szerezni nagy nevet. Az ég villámai elhalnak. S a börtön jön majd ravatalnak. Nem hatotta meg Literátorunkat a dodonai üzenet. Összes méregfogát újra bokámba marta. Hű, mennyi mérge van... (Külön tanulmányt érdemelne, sokan hogy összetévesztik a „makacsságot" az „akarattal". S ezen vérzik el életük.) Most jut eszembe, hogy Téged is vádoltak már plágiummal. Akkor én léptem közbe. Pfuj, micsoda ingovány ez a föld! Ne repüljünk át egy másik csillagra? Küldj egy jó repülőgépet! Szeretettel köszönt: Ikarusz Pali Ui. Ha jónak látod, dobd be a postaládába a Törökvész úton a Kodolányinak szánt levelet. De ha úgy érzed, fölösleges v. újabb zavart okoz, s jobb a hallgatás: dobd a tűzbe. Úgyis inkább Neked szól. 338. [Budapest, 1941. okt. 15.] Kedves Palim, vörössel, azaz vérrel akartam írni lapomat, de beszáradt. Az én vérem azonban még nem száradt be, ha ebben az esztelen hajszában nem is tudok írni. Mért gondolod, hogy engem egy nyomdahiba elidegeníthet tőled? Az utolsó barátját nem veszti el ennyin az ember; az idén nyáron már különben is nyomtatásba adtam érzéseimet. Pokolban élek: holnap rádió, szombaton Pécs, szerdán Ady-est, regénykorrektúra, Híd, Püskinek kézirat, iskolában oltás, leventesorozás, egy szobára van még csak tüzelőnk. Most is beszéd, lárma körülöttem, az anyám várja a lapot. M. Cs.-gal ne törődj, nem halok meg addig, amíg igazságot nem szolgáltatok neked. Mindszentekre várunk! Kodolányi-levél nálam van. Sokszor ölel: Laci