Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

csak érdemes születni ilyen levelekért... Nincs boldogabb pillanat, mint ily forró pillanatban találkozni valakivel, aki összefogónk egy pillanatra — a Föld káosza ellen. Hopp, a fogalmazás elragadott. Most, hogy nézem az elejét, látom, valami stiláris csuszamlás történt. Kezdjük elölről: K. L., épp az utcán sétáltam Tóth B.-val, amikor a Szent Anna utca sarkán, a görög templom előtt a postás elém toppan. Pedig messze volt még a bérháztól, de éreztem, ez lehet az... így jutottam hozzá dizentériád híréhez. Remélem, már jobban vagy, s nincs akadálya az útnak. — Itt majd továbbgermanizállak, én, a kerékbetört gulyás-germanizátor... Az öreg Gulyás valóban a föld alatt tereli Hádész gulyáit. Lassankint halt meg, részletekben. Én már 10 éve eltemettem. Egyszer csak észrevettem, hogy — halott. De azért ott támogattam az utolsó előtti napon. Feltűnt, milyen jó izmos a dereka, az enyémnek kétszerese. Háttal, félháttal, nekifeszültem, hogy felüljön. Szegény próbálta támasztani kétoldalt magát a tenyerével, hogy ne legyen számomra olyan nagy teher... Megvolt a teljes Forma, de már belől teljes a zűrzavar. S most hol van?... Buddha! Buddha! A család egyébként nyugalommal járkál tovább, semmi könny, s ez a körülmény ne legyen akadálya utadnak. Sőt, pótold apámat, Te ősapa! Ellának kézcsók. A Hidakat a 21. számtól küldesd el vagy hozd magaddal, azóta nem olvastam. Szeretettel vár-vár-vár: Pali 334. [Debrecen, 1941. szept. 9.] Kedves Laci, egy újabb lap! Ne unatkozz kényszerű heverésedben. S az új drámák felvonásközeit töltsd el egy debreceni daimonionnal. Tegnap élvezettel hallgattam előadásod érces tolmácsolását. Tetszett. A befejezés pedig egyenesen csattant. Kedvet kaptam Faludira, aki már régóta vonzott egyébként. Ellát meglepte telefon-rácsöngetésem? Eleinte idegen volt a hangja — a közeg. Hosszú leveledre magam is hasonló hosszúsággal óhajtottam válaszolni, de az én „varázsom" az epigramm. Nagyobb térben elvész homonkuluszi csillogásom. Fiola kell nekem... S a tenger, ahol kiárad a széttört fiola. Alig várom már, hogy túllegyek bejelentett iparisk.-i „tankönyvemen". Félek, nem lesz belőle soha tankönyv, mert nem Te vagy — min. oszt. tanácsos. S ha mégis megesnék a lehetetlen, oltárt emelek Láreszednek és Máneszednek. Gépelek is már nyomban, Huszonegyedik lecke... Hopp, egy reális üzenet. Az Ady T. képzőművész tagjai Pesten állítanak ki: Berki Irma, G. Szabó, Senyéi 0. István, Kalmár Anna, Félegyházi László. Nagyon fontos volna, ha a Hídban valaki beszámolna az impresszióról. Medgyessy az ő szakosztályuk elnöke. Telefonon kérjétek fel, ő is adjon mutatványt demonstrálandó az árkádiai gyökeret. Szept. 27. -okt. 12. : Nemzeti Szalon.