Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

Most vedd elő az Eddát és a Hildebrandsliedet és a Nibelungok énekét... Most rajzold le az Alföld flóráját... Most létrát támassz a falnak, és igazítsd meg a szarufát! Mennyi minden kavarog a létben, s mi csak fecsegünk... Vezér légy, vezér, mindig csak vezér, árnyékodat vezesd! — Menekülj az esztétikumtól, ez verte le Párizs tornyait, a poétáknak vége! Szeress, mint az Edda: véren át és vason át! Edda, Edda: az Idő is ezt kiabálja... A Te trombitád messzire hangzik, Heimdallr, Magyar Heimdallr, kürtöt! Kürtöt! Mindig szeret, s nem spekulative: 1940. VII. 13. G. P. Csak a csírák élete halhatatlan, az alakot nem lehet megtartani. Ha minden alak élne mindörökké... (folytasd!) 296. [Balatonkenese, 1940. júl. 22.] Kedves Palim, rosszkedveink találkoztak, ez okozta az exploziót. Talán a lagbántóbb s leggyanúbaejtőbb érzés, hogy az ember hátrány azoknak, akikhez közel kerül. S ha ezt valakivel annyiszor éreztették, mint velem, harapós lesz, és túl korán védekezik. Most különben kicsit könnyebben vagyok. A tisztviselői vesztegzárt föloldották rólunk, visszajöhettem Kenésére, s új munkametódussal igyekszem az itteni túlzsúfoltságban a regényemet végiggyalogolni. Egy füzetet vettem, abba tintaceruzával írom be a részleteket, ott, ahol épp vagyok, ágyban, a parkban, a verendán, strandon, s este tintával papírra másolom. Igy talán jobban megy, s a nyárból sem vagyok kirekesztve. Múltkori leveledre még adós maradtam egy felelettel: Móricz idáig 20 ezer pengőt párologtatott el egész hihetetlen módon a Kelet Népe kiadóhivatalában. Igy hát reklám neki ez a lap, noha 2000 példányban fogy, s ne csodáld, hogyha nem fizet. Ősszel azonban kell valamit csinálni, hogy a „Gulyás Pál évei" valahogy megjelenhessenek. Szeretettel ölel: Németh László Én is ölelem mindnyájukat: Ella 297. [Debrecen, 1940. szept. 2.] 940. szept. 2. Kedves Laci, legutóbbi lapod, amelyben bejelentetted nagy regény-magányodat, hallgatásra intett. Remélem, a csönd jót tett Neked. Én? Az Ungarnban felkértek egy cikkre: Der Genius