Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

[Budapest, 1940. jan. 11.] Kedves Palim, be akartam várni, amíg a katonaságról biztosat írhatok, s bár pénteken voltam már sorozáson és felülvizsgálaton, a leletemet csak mára kellett visszavinnem. Kidobtak — hipochondriával. A belgyógyászati vélemény ez volt: „Szívmegnagyobbodás. Jelentékeny működési zavarok. Idült szívizom-elfajulás." Ella szerint: orvosi jóakarat. A furcsa csak az, hogy az én hipochondriám s az orvosi jóakarat, anélkül, hogy véleményük kicserélték volna, ennyire egy diagnózishoz jutottak. Egészben örülök, a bajomat eddig is tudtam, ettől a lelettől nem lett sem könnyebb, sem nehezebb, s nem kell bevonulnom. Hajszálon múlt, hogy egyáltalán megemlítettem. A debreceni kirándulást rögzíthetjük 2-ára, a kassai azonban nem tőlem függ — szabadságot kell kapnom 3-ára. Helyesebb volna, ha a kassaiak 3[-án],szombaton este tartanák, hogy kényelmesen hazautazhassam. A soproniak is jan. 26-ára, péntekre rakják, úgyhogy ott is el kell egy szombatot kérnem. Nem tudom, megérdemlek-e két szombatot, nagy hiba, hogy a régi főnökömet elzavarták. Nem tudom, ismered a Kulákok című munkámat (a Tükörben jelent meg), arra gondoltam, hogy egy rövid elvi nyilatkozatot és azt olvasom fel. Tegnap tudtam meg, hogy a Magyar Nemzetben megint volt körülöttem egy kavarodás, Kerényi is fölszólalt. Gál I. azt állította, hogy én egy német védnökség alatt álló Közép-Európának voltam apostola. Mit kezdjünk az ilyen gyalázatosokkal? Dolgom elég sok van. A Kelet Népének egy nagyobb vezércikket írtam (anélkül, hogy tudtam volna, Magyar Nemzetéknek is megfeleltem), ma fejezek be egy szerbmagyar barátkozó cikket egy új szerb nyelvű folyóiratnak (Láthatárék), aztán Bethlen Kata, aztán Szekfű munkásságáról egy nagyobb tanulmány a Mi a magyarral kapcsolatban, aztán a kassai-, debreceni-, soproni cikkek. Arra kérlek, hogy amikorra Debrecenbe lemegyek, állítsd össze a Kisebbségben irodalmát - felelni akarok én is most már. Családoddal együtt szeretettel ölei: Laci 273. [Debrecen, 1940. jan. 15.] Kedves Károly és Laci, feladtam a részetekre címzett leveleket. Ide küldték, nem tudván a pontos címet. Nem akartam felbontani, belehelyezve a kakukk-üzenetet. Féltem, Laci séma-korrektsége bíró kezére juttat. Ezért ezt a külön levelet paralel futtatom. A kassaiak febr. 4-ét, vasárnapot kérik. Este 6, 1/2 7 körül. Ti gyertek febr. 2-re Debr.-be, délre. Este 1/2 6-kor előadtok a Déri M.-ban. Másnapra már le van foglalva mások számára a Múzeum. Csak a Kollégium v. a Zeneiskola áll rendelkezésre legfeljebb febr. 3-án. De sietni kell! Leg-