Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

[Debrecen, 1939. dec. 21.] 1939. XII. 21. Kedves Laci, egyidejűleg Kerényinek is elküldöm ezt a megnyitóféle-tervezetet, jan. végén vagy inkább febr. elején. Holnap nekiülök a „lírának", Baránszky beugratása áldozatjaként. Dec. 28—29-ig vagy személyesen, vagy posta útján átadom előadásom másolatát. Talán jobb lesz posta, mint én, a po-loska... Földessynek, az egyik hivatalosan felkért hozzászólónak, már megírtam, kb. ily „csír" motoszkál agyamban: A líra = a feloldott világ. A líra titka = a feloldás titka. S mert egyik líra se tudja tökéletesen feloldani a világot, a legcsodálatosabb „oldatok" is végül újabb oldások felé taszítanak... Nemcsak a selejtes mű taszít el magától, a remekmű is, de persze itt más a centrifugális hatás. Itt először a legnagyobb gravitáció érvényesül — mint a szerelemnél —, s miközben a mű örökre magához láncol dallamával, a világűrbe dob ki újabb vonzások, újabb világok felé... A rossz mű, a tudákos mű, a professzoros mű az unalmával taszít... A nagy valóság, a nagy művészi beteljesülés „őrjít"... A lírai középszer lehangol, anélkül, hogy vele egyszer \s csókot váltanánk... Ady absztrakt vagy konkrét? Veres Péter szerint elvont. Az eltévedt lovas is az. Az U/s új lovat ís az... Nem való a népnek .. Szerinte. (Iszonyúan kacagtam azon a vitadélután. Majd kidőlt a tűzfal. Majd megtudod, miért.) S szerinted? S a ritmusa? (Ebben a pillanatban a teremőr előhoz két szájkosarat, s Földessyre és Rád erősíti. Ma mindenki robbant és harap. Csak mi csatáznánk fogatlanul?) Itt kirántom majd hasadból a csapot, follyad tele tüzes ó-Edda-lével a Fészek Klubot... (Most veszem észre: ez újabb metafora. Bocsánat!) A Kelet Népe? Illyés mindenütt ott... S egy-két ócska bútor... A struktúra változik? Most sietek a postára. Kerényi várakozásával szinte visszaéltem. Te nem vagy olyan kíváncsi már rám. Öreg posztó... Ird meg, mikor menjek. Ha el vagy foglalva, őszintén üzend meg: van dolgom Debrecenben. Esetleg Baránszky olvassa fel írásomat. Ez a végső határ. Vállalom. Ellának kézcsók, gyerekeknek csók, Téged ezerszer üdvözöl-ölel, s boldog ünnepeket kíván mindnyájatoknak: Pali és családja Teksztus? ITQÖC ÍOLVTÓV Lerne im Leben die Kunst, im Kunstwerk lerne das Leben, Siehst du das eine recht, siehst du das andere auch. (Ki ez, Kerényi?)