Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

A múltkor találkoztam Debr.-ben Füleppel. Most láttam először. Jópofa, szinte krakéler és szigorú, szeszélyes. Rég mulattam annyit. A bajusza... Isten Velük, törökvészi tündérek! Bizony én egyre soványodom, mire meglátnak, talán csak egy múmiát görgethetnek le a Halászbástyáról. Szép őszt! Kezeit csókolja : 939.X. 19. Pali Lacinak e lapot ne mutassa! Ő írjon, egyre írjon... Mint egy selyemhernyó... 253. [Budapest, 1939. okt. 30.] Kedves Pali, ezt a magányos délutánt használom fel arra, hogy a múltkori lapját megköszönjem. Laci az utóbbi időben a vasárnapokra szüleimhez szökik át, hogy nehogy valaki itthon megtalálja, és akadályozza az írásban. A lányaim Beke Manó unokájánál tanulnak, a Czellár-kislány és még több gyerek társaságában, valami Mikulás-előadást, s nekem évente néhányszor adatik meg csak az egész magány (pedig néha hogy vágyom rá), s ezt ma a maga levelére szántam. [...] Mindez ma úgy jutott az eszembe, hogy Laci ki van teljesen merülve a regényben, aztán egy próbán, egyetlenen, amin bent volt, Tőkés Anna próbálta bebizonyítani, hogy ő nem jó nyelvet használ, nehéz, érthetetlen. Nem is tudja, hogy ki Laci, természetes, buta is, csak ösztöne van, én persze a darabbal kapcsolatban ebben bízom. De Lacit mégis sikerült letörni, és nem látja értelmét másik darabba fogni. Ebben nagy része van Károlynak is, úgy, mint annak idején a Bodnárnénál magának volt. Nem voltunk itthon, elvitték az új darabját, és talán van is valami igazuk, sokat tételez fel a nézőkről a szerző, s aki némi műveltséghiánnyal ül be, nem sokat ért belőle, mondták ők. Már halványan én is jeleztem valami ilyesmit, hát gondolhatja, hogy érzi most szegény öreg Csila magát. Persze én szóltam azóta Károlyéknak, de most már késő. Ha nem lesznek jó kritikák, ami még a Kisebbségben miatt lesz, nagy letörés jön nálunk. Most persze csak várni lehet. Pénteken reggel a főpróba előtt viszem be, ha sikerül, a regény utolsó részét. Délben várjuk ebédre magát, de csak 2 óra felé fogunk hazaérni a próbáról. Estére Kerényiékhez megyünk, és szombaton a bemutató. De jó lenne már túl lenni rajta! Ha Laci nem lenne kész, akkor maga pénteken a Károlyékhoz megy, és szombaton jön át hozzánk, hogy Laci, ami még hátravan, megcsinálja. Jó lesz így, Pali? A Papucshős tökéletes írás. Szerintem feltétlen sikere kell hogy legyen. Nekem nem egy öröm, hogy énmellettem gyűjtött valaki ilyen tapasztalatokat, de tökéletes dráma és irónia együtt a mai házasságról. Én hála Istennek olyan biztosan érzem, hogy amit tettem, mindig jól tettem, és hogy az élet rendje mellettem se változik meg, hogy nem izgat maga a darab nagyon. Azt határozottan érzem, hogy jó írói munka, nem tudom azonban, a színészek mit hoznak ki belőle. Különben, Pali, valahogy mindnyájan vagyunk. A lányaimba[n] sok az örömem.