Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Jegyzetek

11. Kiadatlan napló. Ascher Oszkár előszava. 17.1. 12. à la page - jólértesült (fr.) 13. A cirkusz c. novella zárómondata. Két hajó. Bp. 1915. (Jelbeszéd I. 213.1.) 14. A barát Kellér Andor volt, a lóverseny-történetet ő is megírta: Csoda az ügetőn. In:.4 titkos lakó. Bp. 1962. 15. Az eset bekerült Karinthy noteszébe, Játék a fiamnak címmel. „Szép gőzekét vittem neki haza. Egész este mutogattam, hogy milyen szépen lehet vele játszani. Udvariasan figyelt - a végén megkérdezte: »És nekem mit hoztál, apukám? <(" Karinthy Frigyes Notesze. Bp. 1927. (Címszavak I. 240.1.) 16. Mese az eltévedt villamosról címszóalatt a gondolatot Karinthy noteszében olvashatjuk: „De egyszer megszökött hazulról és eltévedt a városban — és jaj, a kis villamos szerencsétlenül járt, - elütötte egy mázolósegéd." Karinthy Frigyes Notesze.- (Címszavak I. 238.1.) A bejegyzésből novella is született: Mese az eltévedt villamosról In: Budapesti emlék. Bp. 1913. (Görbe tükör. 291-293.1.) 17. Devecseri Gábor és öccse; Péter. 18. Radó Antal (1862-1944) költő, műfordító, irodalomtörténész. 19. Velencei útjáról Karinthy Sul mare Luccica c. cikkében számol be. Minden másképpen van. Bp. 1929. (Címszavak I. 365-370. 1.) Móricz Zsigmond ugyanerről az útról Csömör címmel írt novellát. (O Mors Bonum est Judicium Tuum. Bp. 1979.) 20. Pécsi József (1889-1956) fotóművész. 21. Utalás a Sul mare Luccica c. Karinthy írásra. 22. Karinthy első titkára Graetzer József, második titkára (Karinthy haláláig) Dénes Miklós volt. 23. Ibsen Peer Gynt-jéhez Edward Grieg írt kísérő zenét. 24. Richard Wagner Parsifal c. operája. 25. Wille zur Macht - hatalomvágy, a hatalom akarása (ném.) 26. Idézet a Világítás c. elbeszélésből, melynek témája egy jóbarát tréfája, aki elhiteti az író-főhőssel, hogy megfojtotta hűtlenné lett kedvesét. Hasműtét. Bp. 1933. (Jelbeszéd II. 261.1.) 27. Szamuely László (1897-1920) a Tanácsköztársaság ideje alatt az 5. vörös hadosztály politikai megbízottja, a Szovjetház parancsnoka. A Tanácsköztársaság után illegalitásba vonult. 1919 decemberében elfogták és 1920 januárjában kivégezték. 28. „Ötéves terv" In: Kiadatlan napló. 90-91.1. 29. Idézet Karinthy utolsó, meg nem jelent cikkéből. (Kiadatlan napló. 123.1.) 30. Utalás a Két verssor között c. novellára. Esik a hó. (Nyugat, Bp. 1912.), és idézet A kesztyű (Nevető dekameron. Bp. 1923.) c. novellából. (Az egész város beszéli III. Bp. 1958. 382-383.1.) 31. Almafa. In:Nem mondhatom el senkinek. 43-45.1. 32. Gellért Oszkár: Kortársaim. Bp. 1954. 289.1. 33. A szerelem történetét 1. Karinthy Ferenc:^ titkár. Irodalmi történetek. Bp. 1956. 41-43. 1. és Németh Andor: Egy foglalt páholy története. Bp. 1942. 75., 94., 106-107.1. 34. Békessy Imre (1887-1951) újságíró, 1920-1927 között Bécsben élt. A Die Stunde c. lap főszerkesztője. 35. A Pitypang és az Almafa c. verset 1. Nem mondhatom el senkinek. 39., ill. 43.1. 36. Levél. In:Heuréka. Bp. 1927. (Heuréka. 406-407.1.)