Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Jegyzetek

35. Karinthy Kosztolányi-nekrológjában így emlékezik a tatatóvárosi kirándulásra: ,,»Igaz, Didus, így volt, hát arra emlékszel-e, mikor Tatát óvár oson, pünkösd vasárnap sok prominens és nagynevű írótársunkkal együtt városi autóbuszon mentünk valami kultúrünnepségre, s egy zökkenőnél Te felvetetted az ötletet: mi volna, ha most az egész társaság belefordulna és elpusztulna a tóba?« » Hogyne emlékeznék, nagy verseny indult meg, hogy milyen címmel jelennének meg holnap a lapok?« »Ugy van, ne is tagadd, én vittem el a pálmát, ezzel a címmel: A Magyar Irodalom Fekete Pünkösdje.«" (Nyugat u.o. 421.1.) 36. Molnár Ákos (1895-1945) író. A tréfát kevés változtatással (kar helyett láb) Irigység címszó alatt feljegyezte noteszébe. Karinthy Frigyes Notesze. Bp. (1927) (Címszavak I. 219.1.) 37. Horvát Henrik (1883-1947) műfordító, újságíró. 38. A játékokról Karinthy részletesen beszámol Tíz elmúlt év híres pesti társasjátékai c. írásában. (L. Naplóm, életem. 787-797.1.) 39. Polányi Cecil - Polányi (Polacsek) Mihály né szül. Cecilia Wohl (1862-1932) irodalmi szalont tartott fönn Budapesten. 40. Petőfi Sándor Téli világc. versének egy sora. Helyesen: „rút időt". 41. Németh Andor (1891-1953) író, kritikus, lapszerkesztő. 42. A kicsoda-micsoda játéknak, s az emlékezetes játékos estéknek emléket állít Karinthy Ferenc is az Irodalmi történetek c. kötet Baracklekvár írásában. (Bp. 1956. 15-21.1.) 43. Madách Imre: Az ember tragédiája. A kisleány búcsúmondatai a XI. színben. 44. Helyesen '.Halo tt. \n:Nem mondhatom el senkinek. 25.1. A párduc 1. Klugné Arany Erzsébet, Klug Frigyes futballbíró felesége. 2. Devecseriné Guthi Erzsébet (1892-1965) író, műfordító. Angol, francia, német, olasz szerzőket fordított. Apja: Guthi Soma (1866-1930) ügyvéd, író, humorista. A telefonos ismerkedés történetét feljegyzi Guthi Erzsébet is Búvópatak c. önéletrajzi regényében. (Bp. 1963. 155-158. 1.) Kevésbé elfogult Böhm Arankával szemben, mint Kosztolányiné. 3. Karinthy Frigyes: Kötéltánc. (Bp. 1923.) 4. Karinthy Ferenc írásaiból tudjuk, hogy Böhm Aranka első férje orvos volt. Házasságukból született egy fiú: Kertész Tamás. 5. Kézirata megtalálható: MTA kézirattára. Ms 4629/69-70. 6. cruelle - kegyetlen (fr.) 7. Böhm Aranka betegekhez való viszonyára Déry Tibor másképpen emlékezik: „Egy kedves betege meghalt a klinikán, iszonyú, egész nap sírt." (L. Déry Tibor: ítélet nincs. Bp. 1971. 333.1.) 8. Devecseri Gábor (1917-1971) költő, műfordító. Az író Lágymányosi istenek c. visszaemlékezés kötetében szeretettel idézi Karinthy Frigyes alakját. (Bp. 1967. 108-155.1.) 9. A történetet Devecseriné Guthi Erzsébet is megírta említett önéletrajzi regényében. (Búvópatak. 124-125.1.)