Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Házasság, Gyermek, Halál

Miért kereste ilyen körülményesen a boldogságát? Miért kellett írásaiban ennyire harcolni a „nő , az „ellenfél ' ellen, a valóságban pedig ennyire küzdenie érette? Ki tudna eligazodni azon a homályos, ágas-bogas területen, a századeleji költő gondolati és érzelmi zűrzavarán? Talán legközelebb járunk a lényegeshez,; ha a hatéves korában árván, anya nélkül maradt érzelmes kisfiúra gondolunk, aki tudva és tudattalanul esztendők hosszú során sóvároghatott valaki után, aki az elveszett anyát pótolhatná, nő után, aki egyedül csak az övé, s akinek ő is egyetlené, mint anyának a fia. Hat lánya után Frici első fiúgyermeke volt édesanyjának, s egyik nénjétől tudom, hogy micsoda nagy öröm volt ez a szülők számára. Akkora keresztelőt csaptak, hogy a Damjanich utcai kertes házban — itt született Karinthy Frigyes — hosszú-hosszú asztaloknál ültek a meghívottak. Ezenkívül — motívumként - már itt is meg kell említenem azt, ami Karinthy későbbi magatartásában és műveiben is rendkívül gyakran fel-felbukkan: a „megmenteni , „boldogítani , „megváltani akarás motívumát, mondhatnám rögeszméjét. Hazajöttek Budapestre, Karinthy feleségül vette Judik Etelt. Magukhoz vették az asszonynak első férjétől való Klári nevű leányát, a két fiú apjuknál maradt (a kisebbik nemsokára meg is halt tüdőbajban). 1914 decemberében pedig megszületett Karinthyék Gábor

3 nevű gyermeke. Talán nem érdektelen feljegyezni, hogy Judik Ételnek első férjétől való két fia közül a nagyobbiknak, az élőnek, ugyancsak Gábor volt a neve. Vajon miért adta ugyanezt a nevet Karinthytól született fiának is? Talán mert el akarta felejteni a múltját, előző házasságát, szörnyűséges, előbbi életét? Lehetséges, de az sem lehetetlen, hogy éppen ellenkezőleg, szüksége volt arra, hogy legalább a név emlékeztesse elsőszülöttjére. * Javában dúlt az első világháború. 1918. október, a nagy spanyoljárvány. Egyik napról a másikra százakat fektet sírba. Judik Etel az elsők közt kapja meg a betegséget. Kezdetben még nemigen tudtuk, hogy voltaképpen a pestis ért el hozzánk, a gyilkos háború még kegyetlenebb kísérőtársa. A háború a férfiakat kaszálta, a spanyol többnyire nőket és gyermekeket söpört le az élők sorából. Ekkor halt meg Kaffka Margit is, egyszerre kisfiával, Péterrel. Karinthy sem sejti még, hogy mire ér haza Besztercebányáról, ahová felolvasni hívták. A felesége már lázban feküdt