Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Jegyzetek

13. Somlyó Zoltán nem néhány évig, csak háromnegyed évig (1911. jan.-okt) volta Bácskai Hírlap munkatársa. 14. kisnagymama - Kosztolányi apai nagyanyja, Kosztolányi Ágostonné szül. Kádár Rozália (1829-1916). 15. Major Henrik (1895-1948) festó', karikaturista, művészkarikatúrái tették híressé. 16. A történet szintén szerepel a fentebb említett Sárkány c, elbeszélésben. (Kosztolányi Dezső': i.m. 339.1.) 17. Somlyó Zoltán három verset is írt Kosztolányi Dezsó'höz címezve. (L. Válogatott versei. Bp. 1962.125., 355. és 360.1.) 18. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. Ötödik fejezet. 79-91. 1. A nevek feloldását Kosztolányiné írta a szövegbe. 19. Pedro Calderón de la Barca: Úrnő és komorna. Vígjáték. Ford. Kosztolányi Dezső. Bemutató: Nemzeti Színház, 1912. máj. 19. 20. Pékár Gyula (1867-1937) író, művelődéspolitikus. 1920-tól a Petőfi Társaság elnöke. 21. A tréfás ugratásról Kosztolányi is megemlékezik fennmaradt Naplóéiban. „Ugratás. Kotányi és Lánczy. Telefonviccek." (Kosztolányi Dezső:Napló. 1933-1934. Bp., 1985. 84.1.) 22. Totís Béla nőgyógyász főorvos. L. Szalay Károly előszavát -.Naplóm, életem. 53.1. 23. Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezsőről írott nekrológjában megemlékezik közös, „halottas" játékaikról: „Hát meghalok, röhöghetsz. - mondta Desire - mint ahogy mindketten röhögtünk, mikor - emlékszel? - egyik kedvenc játékunknál, egymás halálát ábrázolva ott ültem a dívány melletti széken, te hangosan hörögtél, én pedig udvariasan sóhajtoztam és halkan, kenetes hangon beszélgettem is az orvossal, ahogy ilyenkor illik." (Karinthy Frigyes: A zöld tinta kiapadt... Nyugat 1936. II. köt. 421.1.) 24. Ki kérdezett? Bp. 1926. (Címszavak I. 11-14.1.) 25. Kosztolányi Dezső: A léggömb elrepül. (1911) ïn: A léggömb elrepül. Bp. 1981. 359-366.1. 26. Kosztolányiné a „vármatiné"-ötletről részletesen ír Kosztolányi Dezső c. könyvében. (Bp. 1938. 220.1.) 27. Karinthy „önkéntes" műtétjéről Nagy Lajos is megemlékezik A menekülő ember c. önéletrajzában. (Bp. 1954. 8.1.) 28. Az ezerarcú lélek. Bp. 1916. (L. Legenda az ezerarcú lélekről. In: Jelbeszéd I. 359-387.1.) 29. Gál Gyula (1865-1945) színész. 1896-tól a Vígszínház, majd 1901-től a Nemzeti Színház tagja, kevéssel ezután a Színiakadémia tanára lesz. 30. Idézet a Stanci néni, Frédi és márki c. novellából. Budapesti emlék. Bp. 1913. (Görbe tükör. 261.1.) 31. Havas Gyula (1893-1918) író. Havas agydaganatáról Karinthy részletesen ír Utazás a koponyám körül c. regényében. 32. Karinthy Temetésem c. cikkében (PN 1930. máj. 20.) részletesen kifejti tréfás elgondolását. (Idomított világ I. 107.1.) 33. A cikk címe: Szépiát ettem. Murano üveghuta. In:Minden másképpen van. Bp. 1929. (Címszavak I. 380.1.) 34. Matuska Szilveszter 1931. szept. 12-ről 13-ra virradó éjszaka robbantotta fel a biatorbágyi viaduktot. A tatatóvárosi út 1932 pünkösdjén volt.