Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Jegyzetek

Iskola 1. Az életrajzi adatok pontatlanok, 1.: Szalay Károly : Karinthy Frigyes. Bp. 1961. 302.1. ill. Szalay Károly Karinthy-életrajzát:Naplóm, életem. 18-28. 1. 2. Fröhlich Károly, matematika tanár. 3. Kiadatlan napló. A Négy notesz és száz noteszlap c. fejezetből. 141.1. 4. A történetet megírta Karinthy a Tanáccsal el vagyok látva c. karcolatában. Bp. 1926. (Heuréka 302-303.1.) A Mester utca sápadt csillaga 1. Beöthy László (1873-1931) színműíró, 1900-1902 között a Nemzeti Színház igazgatója, Somló Sándor (1858-1916) színész, színműíró, 1902-1908 között a Nemzeti Színház igazgatója. 2. Rákosi JenŐ (1842-1929) író, újságíró, politikus, az MTA tagja. Tágma királyné c. darabját 1912. jan. 15-én mutatták be a Nemzeti Színházban. 3. Paul M. Potter: Trilby. Du Maurier Georges regénye nyomán. Ford. Fái J. Béla. Bemutató: 1897. máj. 5. Vígszínház. 4. Nopcsa Elek, báró (1848-1918) 1896-tól 1897-ig az állami színházak intendánsa, botrányos körülmények között mentették fel állásából. 5. Müller Katica (1860-1929) táncosnő. 1884-1897 között az Operaház tagja. A színpadot báró Napocsa Elekkel való összetűzése miatt hagyta el. 6. Keglevich István, gróf (1840-1905) 1885-től az Operaház és majd a Nemzeti Színház intendánsa, 1900 és 1913 között a vidéki színészet országos felügyelője; Váradi Aranka (1886-1968) színésznő, 1903-tól a Nemzeti Színház tagja, 1923ban megkapta az örökös tagságot; Váradi Antal (1854-1923) drámaíró, költő, műfordító, dramaturg; Paulay Erzsi (1886-1959) színésznő. 1904-től a Nemzeti Színház tagja. 1923-ban megkapta az örökös tagságot; Paulay Ede (1836-1894) színész, rendező. 1884 és 1894 között a Nemzeti Színház igazgatója; Vízvári Mariska (1877-1954) színésznő, 1896-tól a Nemzeti Színház tagja, 1928-ban örökös tagságot kapott, a Vizvári Gyula (1841-1908) és Szigeti Jolán (18551907) színészházaspár leánya; Lenkei Hedvig (1877- ?) színésznő, 1903-tól a Nemzeti Színház tagja, első férje Bosnyák Zoltán, 1914-ben nyugalomba vonul; Bosnyák Zoltán (1861-1948) színműíró, 1883 és 1919 között, nyugdíjazásáig, a belügyminisztériumban szolgált, első felesége Lenkei Hedvig; Mátray (Betegh) Béla (1846-1912) színész, rendező, 1883-tól néhány éves megszakítással a Nemzeti Színháznak előbb segédrendezője, majd rendezője, lánya, Mátrai Erzsi (18941968) színésznő. 1913-tól kis megszakítással a Nemzeti Színház tagja; Csillag Teréz (1862-1925) színésznő, 1879-től a Nemzeti Színház tagja, 1909-től örökös tagja, két év (1989-1901) megszakítással mindvégig a Nemzeti Színházban játszott, lánya, Csillag Klára 1902-ben lépett színpadra a Magyar Színházban, hamarosan férjhez ment és elhagyta a színpadot; Márkus Emilia (1860-1949) színésznő, még színiakadémista korában a Nemzeti Színházhoz szerződtették, 1928-tól örökös tag, első férje Pulszky Károly, két leányuk született: Tessa és Romola. 7. Makszim Gorkij: Éjjeli szállás. Ford. Káinoki Izidor. Bemutató: 1907. okt. 13. Magyar Színház.