Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Lehetne élni még talán

lönféle meleg húsok és mártások, gyümölcs, amely főleg félkilónyi ananászszeletekből és kaliforniai szőlőből áll. Ezt a szmörgoszburt minden étkezés előtt felszolgálják. Jól gyönne nöked! (»Jól jönne neked« svédül), különben is mindenki ö-vel beszél szekkecstendtstikkor és jönköping, jön bizony és folyton köping már kiderölhetne (folyton esik) [...] Olajkoszorú úr (Olivecrona), bíztatóan veregeti a fejemet, mint zsákmányát, azt hiszem éjszakánként már gyakorolja magát a fejkifurasban. Anyád jól viseli magát, bár folyton azzal henceg, hogy az összes svéd orvosoknak tetszik, de ugye mi tudjuk, hogy ezt rá kell hagyni. [...] Hétfőn fognak operálni. [...] Folyton hányok és fáj a gyomrom, különösen, ha arra gondolok, hogy te hogy tanulsz. Rémes alak vagy! Miért nem írsz szegény, daganatos atyádnak? A szmörgoszbur a következőkből áll: zöld uborka nyersen (de remek), vaj, macesz szerű kenyér, fantasztikus sajtok, dunnalúdtojás zöld cukorral, cukrozott hering, mindenféle lekvárok és tengeri rákok, óriási tálakon vastagra szelt sonka és a nemzeti eledel, apró fasírozott gombóc. Hal, persze.

13 Ezt már a műtét után írta: Cini vigyázz magadra, mert minden percben betoppanhatok. Jól vagyok, csak egy nagy luk van a fejembe hátul. Ott szoktam tartani a zsebkendőmet. Karinthy.

14 A fiának is így írta alá a nevét. Aranka egy pompás bundát hozott haza a stockholmi útról, Frici becsesebb kincsekkel tért meg: csodálatos könyvének az anyagával, és egy édes emlékkel és ábránddal, amely egy kicsit valóra is vált. Csak futásban említi könyvében, hogy Stockholmban meglátogatta őt Gizi nénje, akit 25 év óta nem látott, s azóta Norvégiában, Oslóban élt, és magával hozta egyik leányát, Noémit, a húsz éves, édes és szép Ninit. Nini ez után a látogatás után Budapestre jött Karinthyékhoz hosszabb látogatásra. Több mint egy évig élt itt körükben ez az érdekes és jelentékeny idegen, s oly közeli rokon leány, akinek a jelenléte sok életérzést sugárzott nagybátyja szívébe.

15 „Lehetne élni még talán... " — mondta Frici reménykedve és vágyakozva. „Lehetne élni még talán... ! Lehetett, de már nem sokáig.