Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)
Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - A vérzőszívű Bajazzo
Nagyon szeretett enni, sokat és sokfélét. Egy ízben újságíró barátjához éppen akkor toppant be, amikor azok az ebédnél ültek. A tálban az asztalon marhasült párolgott, paprikás lében. Karinthy zsebébe nyúlt, kivett két darab kelettengeri heringet, sok hagymával, szó nélkül a tálba dobta a marhasült közé, tányért kért és a paprikás marhasülttel összekevert pácolt halat jóízűen megette * Bement a csemegés boltba, mindenbe beleszagolt. — Ebben bel paese-t tisztelhetek? — kérdezte egy porcelántálban illatozó, csaknem folyékony sajtra mutatva. Szó szerint tisztelte az ízes és furcsa ennivalókat. * 1926 nyarán, Velencében, kígyót-békát megevett ez a víziember. Akkora polipokat, mint a tenyerem, nyersen, utána aztán kanálszámra nyelte a szódabikarbónát, mivelhogy a polip sehogyse akart a gyomrából kimozdulni. Itt, Budapesten is volt egy olasz osteria, ahová gyakran betévedt, egy-egy tányér apálylevesre: Ez a leves az apály kivetette mindenféle apró tengeri halból készült. De nemcsak az éhsége volt olthatatlan, a szomjúsága is. A töméntelen sok pohár víz mellett mindenféle színes, cukros italokat felhörpintett. Oly sokat evett és ivott, mintha két embert etetett-itatott volna önmagában... A szellemi munka is sok kalóriát követel, az idegessége is, s talán még valami idegen test a testében, a még ki nem fejlődött, de kifejlődni kívánó agydaganat. Fiatalságukban, Kosztolányival együtt gyakran csöngettek be idegen otthonokba. Sokhelyütt esetlenül, félszegen fogadták őket, másutt bizalmatlanul, gyanakodva, de akadtak vidám, könnyed emberekre, akik tüstént átértették a helyzetet, és együtt mulattak velük. Ilyen helyeken azután Karinthy hamarosan kért valami ennivalót. Járta a vásárcsarnokokat is, keresett-keresett valami új ízt, ami kielégíthetné... De emlékezzünk még tréfáira, vicceire, mókázására. Volt egy játékuk Kosztolányival és Horvát Henrikkel. Céltalan találmányokat eszeltek ki. Edénykét, amely vészcsöngővel van felszerelve, hogyha a rabló éjjel használja, csöngessen és felébressze a háziakat. Műtyúkszemet, amely jobban fáj, mint a valódi.