Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Verpelét

is. A Karinthy-házra és a köréjük sereglett emberekre sehogyse volt érvényes mindaz, amit általában helyzetekről s az embereknek egymás közötti kapcso­latairól elképzelt, tanult vagy olvasott az ember. Ezeknek mindnyájának kü­lön törvényeik voltak, amelyek semmiben sem hasonlítottak más életformá­hoz. Tudjuk, hogy általában az élet nem hasonlított ahhoz, amit az iskola­könyvekben írtak róla, de ezeknek az embereknek a magatartása minden ed­digi elképzelést megcsúfolt. Bolondokháza, tisztára bolondokháza volt a Karinthy-ház. „Csak egy elmebajos viselheti el ezt az életet" — mondogattuk. Karinthy egy ízben összeszólalkozott a „társaság" egyik tagjával, Klug Frigyessel, 14 volt iskolatársával, aki történetesen futballbíró is volt, s akit Karinthy már nem egyszer kénytelen volt megvédeni a háborgó tömeg ellen, a maga kedves, vicces módján, s a gumibotokkal felszerelt fenyegetők végül is harsány nevetés közben lemondtak a népítéletről. 15 Ez a barát a vita he­vében azt vetette felé: — Vagyok én is olyan nagy ember, mint te, az én nevem is szerepel annyit az újságokban, mint a tiéd. — Szegény barátom — felelte Frici —, mindkettőnket, téged is, engem is legyőzött az Artin hashajtó. Az még többet szerepel az újságokban... — Ettől fogva jó ideig ez lett a jelszó : „Nagyember — Fricit felemelt kézzel üdvözölte az egész társaság. Ez a futballbíró, akinek köznapi foglalkozása abban az időben zsákügy­nök volt, vagy ezer darab prospektust, amelyeket földbirtokosokhoz, gabona­kereskedőkhöz szándékozott juttatni, aktatáskájában, Karínthynál felejtette. Frici és Aranka sietve kiszedték az aktatáskából ezeket a prospektusokat, és valamennyit keresztül-kasul teleírták egyetlen olyan szóval, amely nemigen használatos például akár a napilapok, akár iskolakönyvek hasábjain, s a világ­történelembe is csak Cambronne 16 tábornok révén került. A futballbíró ép­pen valamelyik báró földbirtokosnál vette észre a csínyt. Sírva ment vissza Karinthyékhoz. — Tönkretettetek — zokogta. — Eleget voltak zsákügynök - vetette felé Aranka -, most keress ma­gadnak más foglalkozást. — Keresett is és talált, jövedelmezőbbet. Ilyenféle gyerekes csibészséget nem egyet csináltak. Beültek csapatostul egy moziba. Valami amerikai cowboyfilmet játszot­tak. Aranka odasúgta a férjének, hogy minden pisztolylövésnél, ami majd el­hangzik, ő Kondor Géza fejére fog ütni egyet. Ugyanekkor Frici odasúgta Lí­viának, Géza feleségének, hogy ő meg üssön ugyanakkor Aranka fejére.

Next

/
Thumbnails
Contents