Kelevéz Ágnes - Kovács Ida: Kosztolányi Dezső: Napló. Igen becses kéziratok (1933-1934) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1985)

Napló

— Na, rendőrsorsjegyet se veszek többé. (Az évszázados kereskedői szellem.) Egyszer olvas leányáról. A férfiakról szólva: "Az én leányom többé nem lépheti át házunk küszöbét. Végeztem veled. Isten veled." Aztán hirtelen énekelve: "Szép asszony voltam, feledni kell." Frici Arankával ül B. mama előszobájában. B. kijön. Frici fél, hogy a mamával jelenet lesz. De B. máris odamegy segíteni. - Majd én is. Kímélni kell az ilyen hű Arankát. Isteni! Aranka. Reggel táncol szeretőinek, ellenző alatt. A fürdőkádban ül és locsogja a vizet. "Nem hallja, hogy locsog a víz?" így izgatja őket. "Magába szerelmes egy barátnőm." Született Cocotte. Kurva. Tegnap este hallottam: — Szép, aki segíthet. (Egy leány Bécsbe utazott) Azt helyettesítettem. 49. Igalitsné. Kövér nő melle. Lukácsy István szabadkai pap. Művészettörténeti értekezéseket ír a B.H.-ba. Viszont éppígy komoly figyelemmel kísérte az irodalmi munkásságomat. "Csak azt nem tudom, honnan veszi azt a gyönyörű szivárványos stílusát." Csámcsogott. Szép lélek volt ő. A szabadkai bordélyházban mulat a kurvákkal, s egy kurvának nyalás közben egy kispörköltre való húst harapott ki a clitorisából. Az érsek elhelyezte. Lusich János kék szemű, szép szőke gyóntatom. Érzékiség gyónásom. "Az ördög karmai között akarsz meghalni?" Bűnbocsánat, új gyónások. Figyelmeztetett, hogy csak nála gyónjak, mert másképp nem kapok kegyelmet. A ludasi parasztmenyecskékkel viszonya volt, ha ittak a féljek. Vérbaja volt, s agylágyulásban halt meg, szegény! 51