Kelevéz Ágnes - Kovács Ida: Kosztolányi Dezső: Napló. Igen becses kéziratok (1933-1934) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1985)

Jegyzetek

Kötetünkben Kosztolányi Dezső 1933-1934-ben keletkezett Naplójának teljes, megfejtett szövegét közöljük. A kézirat Schelken Pálma tulajdonából 1985. márciusában került az MTA Kézirattárába (Ms 4611/1.) Kosztolányi a Napló nagyobb részét a Gabelsberger — Markovits-féle gyorsírással jegyezte le; az idegennyelvű idézeteket, a személyneveket folyóírással rögzítette, de néha hosszabb szövegeket, versvázlatokat is így írt; néha folyóírással kezdte feljegyzését és gyorsírással fejezte be, de ugyanezt tette egy mondaton, sőt néha egy szón belül is. A kétfajta írásmódot ezért nehézkes lett volna nyomdai jelekkel elkülöníteni; ha valamilyen szempontból mégis fontosnak tartottuk a rögzítés módját, arról a jegyzetekben tettünk külön említést. A kiolvashatatlan, megfejthetetlen szavakat [xxx] jellel, a hosszabb szövegrészeket, sorokat [xxxxxx] jellel közöltük. A bizonytalan olvasatú szavak után [?] jelet tettünk. Kosztolányi különböző jellegű feljegyzéseit a lap szélén más-más betűvel jelölte. Bár a Napló lapjain nem mindig következetes módszeréhez, mégis hűek voltunk jelöléséhez, hiszen azok terveiről, elképzeléseiről tájékoztatnak. Kosztolányi az eltérő műfajúnak szánt sorokat, mondatokat más-más színű ceruzával karikázta be, s gyakran ugyanilyen színnel írta mellé rövid jelölésüket, melyeket a nyomtatott szövegben Kosztolányi Naplójából kimásolt betűkkel jelöltünk. IT -vers, zöld. novella, piros. regény, fekete. nyelvészet, kék. színdarab, barna. esszé, vagy emlék, narancssárga. idézet, lila 103