Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

cselekszik, miért szenved. Leonardo azt mondja, hogy a nagy remekmű úgy alakul, mint a természet csodái - kifürkészhetetlen törvények alap­ján. Mi, művészek pedig öntudatlan matériái vagyunk ennek az őserő­nek, mely játszik velünk, formál, gyúr, kínoz minket, mert akar valamit. Ma elmegyek Lenhossékhez, 34 és a napokban megírom, hogy meg­kaptam-e az engedélyt a csontvázrajzoláshoz, és hogy mikor mehetünk megnézni, hogy mi is az alapja a formáknak. Isten vele Üdvözli Béni Most ilyen nagy szobrokat szeretnék csinálni. Az idők egyre nyugtalanabbak lettek. A Ferenczy atelier-ben új arcok jelentek meg: Révai, Sinkó és mások. 35 Nagy viták folytak a Bibliáról, a Ka­ramazov testvérekről. Aljosát forradalmárnak látták, én meg gondolkodó és szeretetre ébredt egyéniségnek, aki mindenkiben megtalálja az egyenrangú embert. Károly és Sándor közben sebesülten visszatértek a harctérről. Édesanyánk­nak volt kit ápolnia. Károly humora a régi maradt. Ilyen tréfákat csinált: meg­hívták Palicsra egy mulatságra, ahol egy fiatal lány énekelt. Barátainak mond­ta: "Ezt a lányt, aki ilyen szépen dalol, elveszem feleségül." Meg is tette. Meg is kapta Mikosevich Editet, akinek Perczel Margit festőnő volt a nagynénje, és neki is volt érzéke a festészethez. Sándor is megházasodott. Amikor Ady nagybeteg lett, Zsiga bátyám és Janka magukkal vittek meg­látogatni, de csak Zsigának volt szabad hozzá bemenni. Mi az aggódó, szomo­rú Csinszkával kint maradtunk. Nemsokára meghalt Ady Endre. Zsigának nagy, személyes gyásza volt ez. Ő tartotta a gyászbeszédet a Nemzeti Múze­um előcsarnokában felravatalozott halhatatlan barátnak, akit az egész ország siratott. 36 Édesapánkat ugyanabban az évben súlyos baleset érte munka közben. Saját házunk építésén dolgozott Pécelen, ahol egy gerenda rázuhant: agyráz­kódást kapott. Még hazaért valahogy, de azonnal ágynak esett: "Orvost" - s rögtön megkezdődött a haláltusa. Károly és Sándor vállánál, lábánál tartották, hogy ki ne dobja magát az ágyból. Egyszer rámnézett szép világoskék szemé­vel, s azt mondta: "Most meghalok"; később: 'Ida ne menjen" - akkor is rám vigyázott.

Next

/
Thumbnails
Contents