Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)
A nyárra először csak Katit hívta meg Zsiga, de most Bécsben nagyon megszerette Angyalkát, és őt is hívta. A két kislány együtt ment Leányfalura. Leányfalu, 1937. július 8. csütörtök Édes Idám, a gyerekeid itt vannak, szerencsésen megérkeztek. Egészségesek, semmi bajuk, épségben vettem át őket, s amennyire rajtam áll, úgy is akarom visszaadni, örülök, hogy Misinek sikere volt, s kívánom, hogy mindenképpen az legyen, s kitartással dolgozzon majd az iskolában. Bizony ez nagyon jó lenne, ha elméletileg képezné magát, mert anélkül semmi sem lesz belőle. No, a többi írnivalót rábízom a gyerekekre, akik nagyon meg lettek volna elégedve egy levelezőlappal is, de én íme egész árkus papírost adok elébük, hogy írják tele élményeikkel. Csókollak benneteket, a megküldött jegyzeteket köszönöm, bár a szemüvegem is nálad maradt volna, mert ezek nem küldték meg. Csókollak Zs. Katalin már régen "otthon" volt Leányfalun, de Angyalkának minden új volt. Szerinte ez volt gyerekkorának legszebb nyara. Ő nagyon csöndes, magába zárkózott gyerek volt mindig. Itt magával ragadta a társas élet, a strand,a szalonnasütések, a gyönyörű nagy kert és a kedélyes esték a verandán, a sok vendég, s főleg Lili, mint háziasszony. Károly két kisebbik lánya is ott volt egy ideig, és Lili mindegyik gyereket kényeztette. Angela megcsodálta s tisztelte nagybátyja szisztematikus munkarendszerét, beosztását, hogy mire a ház felébred és reggelihez ül, ő már elvégezte a napi munkáját az írógép mellett. Megfigyelte, hogy mielőtt leírta, többször hangosan elmondta a dialógusokat. Katalin pedig azon a nyáron Jókai Mór összes műveit olvasta a nagy diófán. Ilyen egyöntetűen boldog és zavartalan nyár nem is volt többet a politikai változások miatt. Kálmán Kata 90 sok szép felvételt csinált augusztus végén, és ami róluk készült, elküldte Bécsbe. Nekünk volt még a lányfalusi almából - amit Zsiga a saját kezével szemenként válogatott ki, és azt is megmutatta, hogy kell vigyázni, hogy ne törjön össze -, amikor ez a panaszos levél jött tőle a magányból: