Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

Virág már Berlinben van. Bécsben csak igen rövid időt töltött, s azalatt folyton üzleti harcokat vívott. Mi megvagyunk csendben, egészségesen, Lili és Béla

88 holnap jönnek ki Leányfaluba, s a nyár nagyobb részét kint töltik. Gyöngyiek csak rövidebb időre tudnak kijönni, mert a vásár következtében igen sok munkájuk van, úgyhogy már egy segédmunkásnőt felvettek, s most kénytelenek egy férfisegédet is venni. Ettől fáznak, mert a könyvkötés nagyon olcsó munka, és a munkások elviszik a hasznot. Csókollak benneteket kedves Idám, mindnyájatokat a gyerekekkel Zs. Egy héttel később, Péter-Pálkor Zsiga meglepett bennünket, betoppant a születésnapján. Nagy öröm volt, jelenlétében felelevenedett a régi otthoni hangulat. Megnézett bennünket, engem meg Katalint, és mondta Misinek: "Érdekes, hogy ez a két ^gyerek > és édesanyám mennyire egyformák!" Misi előállt a nagy újsággal, hogy a "Kunstgewerbeschule"-n, a bécsi iparművészeti iskolán, most kezdődtek a felvételi vizsgák, és ő is jelentkezett. Zsiga bácsi ezt elfogadta, hogy a fejlődéséhez ez a legjobb lépés. A felvételi egy egész hétig tartott, és minden tárgyból sikerült. Szobrászatban egy lábat kellett mintázni. Ő egyszerűen lehúzta a cipőjét, és a saját lábát használta modellnek. Mellette a lányok nevettek, de ők is a Misi lábát mintázták. Obsieger professzor

89 felvette a kerámia osztályába, ahol beszámították gyakorlati tudását, és elengedték neki a két évi általános előkészítő osztályt. Zsiga nálunk felejtette a noteszét, és még ugyanaznap írta hazulról ezt a pár sort: Budapest, 1937. június 29. Kedves Idám, ott felejtettem az asztalon a jegyzetkönyvemet. Vigyázz rá, és ha a gyerekek jönnek, hozzák magukkal. Miklósékhoz jöttem fel, és velük beszélgetünk ma, kedden este. Erzsike jól van, Miklós is. Angyalkát csak küldd el, remélem jól eltölti a nyarat. Csókollak, s mind Zs.