Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)
Botka Ferenc: Előszó
az egész szellemi életben is, azokban az ideológiai és politikai változásokban, amelyek éppen ezekben az években, a NEP lezárulásával és az általános rekonstrukció napirendre tűzésével kezdtek egyre határozottabban kibontakozni. Üj fórumok, új feladatok S alapjában véve megváltozott az a környezet is - munkahelye —, amely új, az eddigieknél aktívabb formában igényelte szellemi erőfeszítését. A Glavlit viszonylagos hivatali zártságával szemben a Kommunista Akadémia legfeljebb csak elnevezésében asszociálhat a mai olvasóban holmi akadémikus nyugalmat. A „Komakadémia" (hogy az egykori szóhasználatot kövessük) már alapításának célzatosságánál fogva sem jelentett csupán tudományos státushelyet. Eleve olyan intézmény volt, amelyet a régi, az „igazi" akadémia ellenpólusaként hoztak létre, hogy szervezetileg is koncentrálják a viszonylag kevés számú marxista vagy legalábbis a marxizmushoz közelálló szellemi erőket. S ez nem csupán elhatározás kérdése volt. A régi Oroszország tudományossága sokkal konzervatívabbnak bizonyult, mint egykori irodalma vagy művészete. Az Októberi Forradalom változásai nem, vagy csak erősen megkésve éreztették hatásukat ezen eleve apolitikus intézményben. S mindenképpen jogosnak kell látnunk az új művelődéspolitikának azt az intézkedését, hogy toleránsán meghagyva ugyan a régi szervezeti formákat, — egyidejűleg teljesen új, a forradalommal egyetértő és azt közvetlenül támogató tudományos központot hozzon létre. 3 Az új akadémia, illetve intézetei közvetlenül a Központi Bizottság alá tartozott, s kutatásaival, kiadványaival maga is részt vett a párt politikájának megtervezésében és megvalósításában. 4 3 A Szocialisztyicseszkaja Akagyemija Obscsesztvennih Nauk (Társadalomtudományok Szocialista Akadémiája) - a Komakadémia elődje - 1918. okt. 1-én alakult és a következő osztályokból állt: 1. társadalmi- és történelmi-, 2. politikai- és jogi-, 3. pénzügyiés közgazdasági-, 4. technikai- és gazdasági. Az intézményt 1923-ban „keresztelték át" Kommunista Akadémiává. Az egykori Szocialista Akadémia osztályai a Kommunista Akadémiában mar intézetekké nőttek, s egyben jelentős mértékben szakosodtak. A korábbi négy osztály a következő intézeteknek adta át helyét: 1. filozófiai-, 2. történettudományi-, 3. jogi-, 4. irodalmi-, művészeti- és nyelvtudományi-, 5. közgazdasági. - Az akadémia igazgatója M .N. Pokrovszkij volt.
