Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Botka Ferenc: Előszó

Az Irodalom és munkásosztály Nyugaton című kötetben az „analitikus

"-sal szembeállított „szintetikus" realizmusban jelölve meg azt a módszert, amely egyetemes szemlélettel képes a társadalom változásainak megragadására és korszerű ábrázolására.) Nem hallgathatjuk azonban el, hogy Lukács normatívái nemcsak társadalmi vonatkozásokból álltak. A proletárírók beszűkült társadalomszemlélete ellen harcolva formailag is lehatárolta realizmus-igényét. A realizmusban stílusideált is látva tüzet nyitott az expresszionizmus ellen. Tegyük azonban hozzá: nemcsak látszatra formai meggondolásokból. Az expresszionizmus érzelmi telítettségében, világlátásában, szaggatottságában, messianisztikus elragadtatásában — voltaképpen ugyanúgy a totális, a teljes világkép kialakításának a gátját, akadályát érezte, mint a jelszószerűségben vagy a pőre sematizmusban.

80 A realizmus igényéből kibontakozó és széles ölelésű művészi tükrözéselmélet kidolgozásához Lukács csak a Szovjetunióba való visszatérése után, 1934ben látott hozzá. Figyelme középpontjában azonban még ekkor is egy részletkérdés: a művészi igazság, a művészi forma objektivitása állt.

81 Esztétikai rendszerének monografikus kidolgozását, összegezését az ötvenes évek közepe táján veti papírra. jegyzet folytatása Tendenz oder Parteilichkeit? 1932. 6. sz. 13-21.1. Magyarul : Tendencia vagy pártosság? Művészet és társadalom. Bp. 1968. 86-95.1. Reportage oder Gestaltung? 1932. 7. sz. 23-30.1.; 8. sz. 26-31.1. Magyarul: Riportázs vagy ábrázolás? Művészet és társadalom. Bp. 1968. 96-111.1. E kritikai munka elméleti előzményét ld. Lassalle Sickingen drámájához írt kommentárokban. (11., 68. jegyz.) Magyarul: A Sickingen-vita Marx-Engels és Lassalle között. Adalékok az esztétika történetéhez. Bp. 1972. II. köt. 11-60.1. so BennMne M naAßHue 3KcnpeccM0HM3Ma. JlMTepaTypHbiíi KpnTMK 1933. 2. sz. 35-54. 1. Magyarul: Az expresszionizmus „nagysága és bukása". Német realisták. Bp. 1955. 356-387.1. Lukács realizmus-elméletének kialakulásáról és az expresszionizmus-vitáról ld. Illés László: Régi viták az avantgarde-ról. Józanság és szenvedély. Bp. 1966, 134-170. 1.; Hermann István: Lukács György gondolatvilága. Bp. 1974.176-203.1.; továbbá Ungvári Tamás: Avantgarde vagy realizmus? Bp. 1979. 299 1. 11

A művészet és objektív igazság. Művészet és társadalom. Bp. 1968.112-137.1., s önálló kötetként is a Gyorsuló idő című sorozatban (1975).