Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Függelék

Első előadásom oroszul Ez 1926-ban volt. Első könyvem megjelenése és Lunacsarszkij recenziója

3 után Vlagyimir Friese, aki a könyvet az állami Kiadónál (Goszizdat) lektorálta, meghívott a Kommunista Akadémia irodalomtörténeti-, nyelvi- és művészeti szekciójába. Mint új munkatársnak, előadással kellett bemutatkoznom. Témám: a konstruktivizmus. Sajnos, a szöveg nem maradt meg, de megmaradtak a tézisek és a jelenlevők névsora. (Akkor szokásban volt, egy íven aláiratkozott minden résztvevő.) Elnökölt Friese. Jelen voltak V.F. Pereverzev, P.N. Szakulin, irodalomtörténészek, P.Sz. Kogan - a GAHN, a Művészettudományok Akadémiájának

4 a prezidentje és mások. A vendégek majdnem kizárólagosan építészek voltak: az orosz „konstruktivisták", Alekszandr Vesznyinnel az élükön és néhány fiatal építész. Már az előadás megkezdése után megjött Majakovszkij. Meghallgatta az előadást, azután szót kért. A felszólalásnak tartalma a konstruktivizmus rövid védelmén kívül főként a szakállas és szakálltalan „akadémikusok" és egyéb professzorok élesszemű kritikája, vagy inkább támadása volt. Beszéd közben felalá járt. Különösen „megkapta a magáét" Pjotr Kogan, akit elég durva — és korántsem „akadémikus"-módon támadott meg; ennek ugyan semmi köze nem volt az előadás témájához - ez a hang egy korábbi összetűzés folytatása volt. Majakovszkij a „retrográd" Kogan nevét a „pógan" (ronda, utálatos) szóval rímeitette, válaszul Kogan „megsemmisítő" kritikájára. Ami az előadást illeti - eredménye, hogy a konstruktivisták tromfoltak vele: lám a külföldi elvtárs is bizonyítja, hogy a konstruktivizmus - komoly és haladó programú mozgalom. A legrosszabbul Friese érezte magát. Ö szimpatizált Majakovszkijjal, de mint elnöklő akadémikus nem helyeselhette Majakovszkij tónusát. A jelenvoltak közül az ismertebb nevek, és akiknek az aláírását a lapon el tudom olvasni (az említetteken kívül) - a „formalista" csoporttól: V.F. Krinszkij, V. Sz. Balihin, Turkusz... a konstruktivistáktól: M. J. Ginzburg, M. O. Barscs, Szinyavszkij, A. G. Mordvinov (akkor konstruktivista - később, a 40es években miniszter), M. D. Mazmanján (örmény), J. Kornfeld stb. Magyar nyelvű újraközlését ld. Mácza János: A mai Európa művészete. Bp. 1979. 154 — 160.1. 4 « Ld. eloszo 7.jegyz.