Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Botka Ferenc: Előszó

A szociológiai iskola meghaladásának az útján A mai Európa művészete eló'szavában már jeleztük, hogy a húszas évek marxista művészetelméletében az úgynevezett szociológiai iskola játszotta a fő szerepet; hogy elméleti alapvetésében ez az iskola nem a marxizmus eredeti forrásaihoz, hanem G.V. Plehanov filozófiai és esztétikai munkáihoz nyúlt csupán vissza.

11 Elmondtuk, de a további összehasonlítások érdekében itt is meg kell ismételnünk, hogy Plehanov nyomán a szociológiai iskola az elemzett mű (vagy művészi jelenség) társadalmi „genezisének" a kimutatását tartotta fő feladatának; annak a kiderítését, hogy az alkotásban kifejezésre jutó ideológia melyik osztály „érdekeit" képviseli. Az így meghatározott osztálytartalom alapján az iskola képviselői a továbbiakban — általánosítva a vizsgált művészi jelenségek stilisztikai jegyeit mechanikusan egymás mellé állították a történelmi és művészi folyamatokat, s „kimutatva" a közvetlen összefüggéseket, tulajdonképpen egyenlőségjelet tettek a gazdasági és művészi fejlődés közé.

12 A művészet-szociológia megalapozója V.M. Friese például ezt azzal indokolta, hogy a történelmi materializmus általános koncepcióján kívül Marx a művészet kérdéseiró'l csak rendkívül töredékesen szólt, s Engels ilyen tárgyú megnyilatkozásairól pedig egyáltalán nem tud. A marxista művészetszociológia alapvetését szerinte G.V. Plehanov végezte el. {Idézi Nyírő Lajos. Literatura 1976. 1. sz. 6.1.) Mindez nem Friese egyéni „tájékozatlansága": a húszas évek elejének művészetelméleti irodalma valóban csak töredékesen ismerte Marx és Engels idevágó gondolatait. Közzétételükre csak utóbb, a harmincas évek elején került sor. Ld. Mapxc M EHrenbc o nnTepaType. MocKBa 1933. 208.1. (FI*. Siller és Lukács György kommen táraival), valamint MapKc M EHrenbc 06 MCKyccTBe. MocKBa 1933. 279.1 (Szerk. A.V. Lunacsarszkij irányításával F. P. Siller és M. A. Lilsic.) Ugyanez mondható el Lenin irodalmi-művészeti megnyilatkozásairól. A húszas évek elején elsősorban Lev Tolsztojról szóló írásait idézték; művészettel kapcsolatos nézeteit viszont csak 1929-ben vitatták meg közös ülésen a Kommunista Akadémia és a RANION illetékes intézetei. Ld. BecTHMK KOMMyHHCTunecKOü axaneMtm 1929.1. sz. 12 A szociológiai iskola részletesebb értékelését ld. Mácza: Esztétika. 228-236. 1., továbbá Nyírő Lajos: Irodalomszociológiai törekvések a szovjet irodalomtudományban. Literatura 1976. 1. sz. 3-21,2. sz. 3-30,1977.1. sz. 3-12.1. A téma orosz nyelvű összefoglalása: J1.H. HoBOwnnoBa: CounonornH wcKyccTBa. (Ma kicTopMM coBeTCKOft acTeTMKM 20-x roflOB.) fleHMHrpaA 1968. 128 I. Ld. még a szociológiai iskola mellett a húszas évek egyéb jelenségeit is megvilágító tanulmánykötetet: Ha MCTOPMM coBetcKoü 3CTeTnnecKoií Mbicnn. MocKBa 1967. 522. 1.