Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)
Botka Ferenc: Előszó
nyok akadémiájának, a GAHN-nak az irányításában. 7 A kutatómunka mellett azonban kiveszi részét az új nemzedék oktatásából és neveléséből is: folyamatosan tanít a képzőművészeti főiskolán (a híres VHUTEMASZ-ban); 8 1928tól docens, majd 1930-tól professzor a Moszkvai Állami Egyetemen, az MGU-n; 9 de 1931 és 1933 között ezen kívül előad az úgynevezett Vörös Professzurán is. 10 A messzemenően konzervatív akadémiának (GAHN, Goszudarsztvennaja akagyemija hudozsesztvennih nauk - Művészettudományok Állami Akadémiája) Mácza 1930ban lett az elnökhelyettese, némileg ellensúlyozandó a naturalista hagyományokat előtérbe állító „prezident", Pjotr Szemjonovics Kogan befolyását. Ezt követően a GAHN-t összevonták a RANION-nal, majd azzal együtt 1931-ben feloszlatták. A GAHN-ról részletesebben ld. Mácza János: Esztétika és forradalom. Bp. 1970. (Továbbiakban: Mácza: Esztétika.) 294.1. 8 A VHUTEMASZ (Viszsije hudozsesztvenno-tyehnicseszkije masztyerszkije - Felsőfokú Művészeti-Technikai Műhelyek) 1920 novemberében alakult. Vezetői - köztük a konstruktivista V.J. Tatlin, A.M. Rodcsenko és El Liszickij - a művészeteknek azt a „testvériségét", egymásraépülését és ipari felhasználásuknak ugyanazokat az elképzeléseit vallották, mint Németországban a Bauhaus. 1927-ben e kitűnő kezdeményezés félig-meddig megszűnt, pontosabban „átalakult". Utódjában, a VHUTEIN-ben (Viszsij hudozsesztvenno-tyehnicseszkij insztyitut - Felsőfokú Művészeti-Technikai Intézet) a korábbi műhelyek fokozatosan elkülönültek egymástól, önálló fakultásokká váltak, majd 1930-ban - a további differenciáció „érdekében" - maga az intézmény is feloszlott. Mácza 1926-tól docensként adott elő a főiskolán, mindvégig művészetelméletet. A VHUTEMASZ-ról részletesebben ld. Mácza János: Legendák és tények. Bp. 1973. 124, 130. - Hagyományainak újjáélesztéséről ld. Rózsa Gyula: A kegy szerműhelyek helyén. Népszabadság 1981. jan. 18. sz. 15.1. 9 Az MGU-n (Moszkovszkij goszudarsztvennij unyiverszityet) Mácza a művészettudományi tanszéken oktatott. Főnöke - a tanszékvezető - itt is V.M. Friese volt. Professzori kinevezését - s a katedrát - itt is tőle örökli. 10 A Komakadémiának alárendelt Krasznaja professzura (hivatalosan: Insztyitut krasznoj professzuri) kifejezetten pedagógiai, tulajdonképpen aspiránsképző intézmény volt, ahol csak párttagok tanulhattak. (Mai utódja: Akagyemija obsesesztvennih nauk - Társadalomtudományi Akadémia.) Mácza 1931. okt. 31. és 1933. szept. 1. között a művészettudományi részleg vezetőjeként tartott itt szemináriumokat. A magyar emigrációból Rudas László, Sík Endre és Varjas Sándor oktattak még a professzurán.
