Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 1. Irodalom és munkásosztály Nyugaton (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Botka Ferenc: Előszó

Mácza bizakodását minden bizonnyal az is befolyásolta, hogy az emigráció időközben új tagokkal, méghozzá volt „maistákkal" gyarapodott: az 1925ben érkezett Barta Sándorral és feleségével, Újvári Erzsivel. így a szekció összetételében némileg javult az avantgárdé híveinek az aránya.

8 (Véletlen, de az erőviszonyokat mélyen jellemző, hogy a közös véleményre jutott alakuló ülésen az orosz proletárírók szervezetét a közismert Egy hét című kisregény írója, Libegyinszkij és Lelevics, az 1925-ös párthatározatot elvető ellenzék vezetője képviselete.)

9 A RAPP magyar szekciója kezdetben jó irányba indult. Az egészséges fejlődést elősegítette Hidas Antal kiérkezése is, akinek munkásságában sajátosan keveredtek az avantgárdé reminiszcenciák a széles tömegekhez szóló indulók, népdalvariációk egyszerű hangvételével. Kezdeményezésére a moszkvai szekció csoportérdekektől független, kollegiális kapcsolatot keresett és teremtett a Bécsben, Berlinben és Európa más városaiban élő szocialista írókkal. Velük összefogva állították össze 1926-ban a Bécsben kinyomtatott Sarló és Kalapács Évkönyv-et, amelyet joggal tekinthetünk az egykori magyar forradalmi irodalom reprezentatív szemléjének.

10 A kötet szerkesztőit nem kötötték még kánonok. Egyformán helyet adtak az expresszionizmusból indulók (Barta Sándor, Hidas Antal, Kahána Mózes, Komját Aladár, Újvári Erzsébet) s a kifejezés hagyományos formáit használók (Illés Béla, Kiss Lajos, Madarász Emil, Zalka Máté) szépirodalmi alkotásainak; s mellettük tág teret biztosítottak Bolgár Elek, Kenyeres Júlia, Lándor Béla, Lippay Zoltán, Réz Andor különböző nézeteket ütköztető elméleti írásainak. Mácza János tanulmánya is köztük található. Az irodalom szerepe és útja a proletárforradalomban címmel igyekszik sűrített formában kifejteni azt a gondolatot, hogy az irodalom nem azonos a publicisztikával, szerepe több, mint a direkt agitációé; s hogy e sajátossága minden eddiginél nyilvánvalóbb a forradalmi építés időszakában, amely a valóság konkrét és differenciált feltárását igényli.

11 'Megalakulásakor - 1925 októberében - a szervezet tagsága a következó'kből állt: Barta Sándor, Hajdú Pál, Illés Béla, Kiss Lajos, Lándor Béla, Lányi Sarolta, Mácza János, Madarász Emil, Matheika János, Sík Endre, Zalka Máté. 9

A RAPP magyar szekciójának megalakulásáról és tagságának összetételéről (8. jegyz.) 1. Matheika János - IvlaTeiÍKa, HH: PaaBHTne BeHrepcxoví peBontounoHHOu nwrepaTypbi. BecTHMK MHOCTpaHHOü nnTepaTypbi 1930. 3. sz. 99-137. 10 Annak tekintette - a maga sajátos fenntartásaival - Lukács György is az Új Márciusban - névtelenül közzétett - recenziójában. Új Március 1927. jún. sz. 314-316. A cikk kitűnő elemzését, szerzőségének azonosítását és újraközlését Lackó Miklós végezte el. L. Lackó Miklós: A 100%. Ideológia, kultúra, irodalom. Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében. Századok 1979. 1. sz. 43-96. 11 Mácza János: Az irodalom szerepe és útja a proletárforradalomban. Sarló és Kalapács Évkönyv. Wien 1926. 103-112. Újraközlését 1. kötetünk függelékében.