Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)
Babits Mihály és felesége és Szilasi Vilmos és felesége levelezése
Freiburg, [1922.] Drága Mihályom, és kedves Mihályné, minden készen várja vendégeinket, csak vendégeink nem akarnak jönni hetek óta: 1.) mikor jönnek 2.) melyik irányból jönnek. Legjobban ajánlom Bécsben beülni egy direkt kocsiba Bregenzig. Az a német határ a iBodeni tónál. Ott már várunk benneteket, s onnantól semmire semmi gondotok. Csak sürgősen tudnunk kell az érkezés körülbelüli dátumát, mert aszerint kell mindenféle teendővel berendezkednünk. Jaj de örülünk, Babits házaspár! Feleljetek hát a fönti két kérdésre gyorsan, s gyertek még gyorsabban minél több örömre, - nagy szeretettel a Szilasi házaspár 50. [Budapest, 1922. június] Kedves Szilasiék! Nagyon köszönjük a szíves és gyors értesítéseket; hogy mindeddig nem ment el válaszunk, a közbejött pünkösdi ünnepek okozták; most sietek megírni ami első és legfontosabb: július elején, lehetőleg első napjaiban akarunk elindulni - és mi is már alig várjuk ezeket a napokat! Különösen én, gondolhatod, mennyire szeretnélek már látni, kedves Vilim! Azt gondolom leveledből, hogy ez az időpont nektek is megfelel, s nekünk is jó. Az útlevél iránt már most megtesszük a lépéseket. Természetesen addig még az időpontra nézve pontosabban meg fogunk levélben vagy sürgönyileg állapodni, hogy megállapított helyen és időben találkozhassunk. Ilonka is, - a feleségem - ég már az izgalomtól, hogy lásson és megismerjen benneteket. Az útirányra nézve teljesen aszerint fogjuk csinálni, ahogy Vili elgondolta és jónak látja: azaz csakugyan Bécsből Bregenz felé. Ilonka éppen most figyelmeztet arra, hogy neki is van vonatkozása Freiburggal: ami csak még növeli az örömét ezen a kiránduláson. Ilonka tudniillik német származású, és a dédanyja éppen freiburgi nő volt. Én persze nem vagyok német származású, és nem is nagyon jól tudok németül, amint ez nem ismeretlen előtted; s így bár irodalmilag tökéletesen isme-