Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Gál István: Babits és Szilasi barátsága

Édesapja, Szilasi Móric (1854—1905) az összehasonlító nyelvtudomány kiváló művelője, a klasszika-filológiának és a finnugor nyelvészetnek tekintélyes kutatója. Munkái között akad vogul szójegyzék, cseremisz szótár, fordításai között Plutarkhosz, Thuküdidész, Cornelius Nepos kiadása, az antikvitásra vonatkozó alapvető művek közül pedig az ő fordításában vált ismertté magyarul Curtius A görögök története és Church A római élet Ciceco korában című műve. A Zerge utcai gimnázium latin tanára, 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1903-tól a kolozsvári egyetem tanszékvezető professzora. 51 éves korában, munkássága teljében hunyt el. Baráti köréhez tartozott Angyal Dávid, a történész és Riedl Frigyes.

3 Szilasiéknál hetenként vacsoravendég volt Péterfy Jenő is, aki a legidősebb fiúval, Szilasi Vilmossal, annak 5—10 éves koráig foglalkozott, és későbbi pályaválasztására is igen nagy hatással volt.

4 Szilasi Vilmos az 1898—1899-es tanévtől kezdve négy éven keresztül a Trefort utcai gimnáziumba járt, utána három évet Kolozsvárott végzett, majd apja halála után, nyolcadikos gimnazista korában, visszatért a Trefortba és ott érettségizett. Itt olyan kiváló tudósok voltak tanárai, mint Badics Ferenc és Négyesy László magyarból, Geréb László és Négyesy László latinból, Mika Sándor földrajzból, Waldapfel János filozófiai propedeutikából. 1907-ben a pesti izraelita hitközség elöljárósága Brüll Ármin-féle alapítványának ösztöndíját ő kapta. Nyolcadikos korában pedig az önképzőkör filozófiai értekezésre kitűzött pályadíját nyerte el Szokrateszről írott tanulmányával.

5 1907-től kezdve az Eötvös-kollégium tagja. Itt Horváth János volt kedvenc tanára. Kollégiumi társai: Czebe Gyula, Eckhardt Sándor, Eckhart Ferenc, Huszti József, Németh Gyula, Pais Dezső, Trócsányi Zoltán, Zolnai Béla. Egyetemi kollégái rajtuk kívül Thienemann Tivadar és Turóczi-Trostler József.

6 1910—1 l-ben a párizsi és berlini egyetemen képezte tovább magát.

7 Tanári gyakorló évét diákévei szinterén, a mintagimnáziumban végezte. 1910 és 1914 között két nyári szemeszter alkalmából Heidelbergben tartózkodott. Szilasi Vilmos első tanulmánya, a Görög derű a. Nyugat első évfolyamában jelenik meg, melyben a görög klasszikusok tragikus életérzésének koncepcióját fejti ki. A következő évfolyamban visszaemlékezéseit közli Péterfy halálának tizedik évfordulójára. 21 éves korában az Olcsó Könyvtárban jelent megPlaton-monográfiája, a platonizmus addigi irodalmának feldolgozása. 3 Uo. 779.1. 4 Zimándi P. István .Péterfy Jenő élete és kora (1860-1899). 1972. 384-386.1. lásd a vonatkozó iskolai értesítőket. Szilasi Vilmos levele Bernáth Aurélhoz. 1947. május 5. Szilasi Lili számos életrajzi adatot közölt velem szobán es hozzam intézett leveleiben.