Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Babits Mihály és felesége és Szilasi Vilmos és felesége levelezése

lemondott volna okosnak számítani, és inkább eltanulta tőlem a jókedvet és megelégedettséget. Most még a nyár is megjött, pár nap óta gyönyörű az idő, lehet megint fürödni. Annyit esett, hogy a víz feljön a balkonra a fürdőházban, amint a legkisebb hullámverés van, és folyton reszketek, hogy még emelkedik egy pár cm-t, és akkor viz alatt áll az egész ház. így nem csak élvezkedésből imádkozom jó időért. A kert gyönyörű Ilonka, annyi rózsa van, mint még soha, csak úgy öntik, a ház tele van velük és a kert is. Vili boldog és büszke. Az idén még sok más virág is van, az egész főzelékes kertet a ház mögé tettük, úgy hogy a ház előtt most csak az esztétika uralkodik. Ugy-e milyen kedves az, hogy minden évben szebb a kert, nálatok is bizton úgy van, a szem csak úgy legel rajta. Most nagyon koketálunk avval a gondolattal, hogy azt a darabot, amelyet kivágtak a telkünkből, valahogy még hozzá szerezzük, akkor volna csak igazán szép. Akkor meg kéne változtatni az egészet és egy urasági gyönyörűséget csinálni. Drága Ilonkám. Vili már irta nektek, hogy nagyon jó volna, ha idejönnétek szeptemberben, most pláne azt írod, hogy októberben Italiába akartok menni, mindkettőt kitűnően lehetne összekötni. Innen t.i. sokkal közelebb Olaszország, mint tőletek, szóval nem is volna olyan nagy különbség. Mi valószínűleg októberben Dalmáciába megyünk, és ha idejöttök, rá akarunk beszélni, hogy utazzunk együtt. Mit szóltok ehhez a tervhez. Vilinek már régi kívánsága egyszer a dalmát partot megnézni. Fiúméból hajón végig utazni. Talán nektekis szebb volna, sokkal jobb pihenés, mint Olaszország, és aztán igazán nagyon szép volna egyszer négyünknek együtt utazni. Azonkívül nagyon olcsó az út, mert a jugoszlávok félárú jegyet adnak Dalmáciába. Szóval ilyen tervev ink vannak. Gyertek ide szeptemberben, az itt a legszebb hónap, és október elején 3 hétre együtt megyünk Dalmáciába. Remélem nagyon jól vagytok mindketten a kis lakban, és élvezitek a csendet. Már nagyon kíváncsi vagyok Nellire és Imrére, hogy az már olyan nagy fiú lett közben, rémesen múlik az idő, úgy látszik már én is öregszem. Isten veled Ilonkám, sokszor ölellek és csókollak nagy szeretettel. Mihályt szívből üdvözlöm Lilid Drágáim! Én már annyiszor írtam nektek, hogy az én írásomra nem is vagytok kíváncsiak. — Már hívtalak is ide minden levelemben; Dienes Paliék is ide készülnek szeptemberben, és ők is nagyon kívánják a viszontlátást veletek. Gyertek drágáim, - úgy szeretnénk látni benneteket. Aztán majd vagy ti beszéltek rá minket Italiára, vagy mi titeket Dalmáciára. Innen Firenze 15 óra; hát álig kerülő erre jönni. A német novella gyűjteményt megkaptam, s nagyon örültem vele, igen köszönöm. Az elrendezés igen ügyes: csupa oly novella együtt, mely az emberiség történeti életének értelmét nyújtja, az emberi lélek törté-