Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

JEGYZETEK

Kötetünk Szabó Lőrincnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az MTA kézirattárában, az OSZK Babits-archívumában, valamint a család tulajdonában őrzött kézirataiból, naplójegyzeteiből, leveleiből, barátainak hozzá írt leveleiből és róla készített emlékezéseiből készített válogatás. (A család tulajdonában lévő kéziratok közül a kötetünkben közöltek XEROXmásolatai a PIM kézirattárában vannak.) A kötetben néhány nyomdai megoldást alkalmazunk az eredeti szövegtől eltérően: a könyv-, vers-, újság- és folyóiratcímeket kurziváljuk; a személynevek írását, valamint a hagyományos rövidítéseket egységesítettük; a szövegeket — kivéve a verseket — a mai akadémiai helyesírásnak megfelelően közöljük, a versek esetében a költő helyesírását követjük; egyes félreérthető és túlságosan intim megjegyzéseket [...] jellel jelölve kihagytunk; a jegyzetekben csak a magyarázandót kurziváljuk; jegyzeteinkben a közkeletű lexikonokban nem szereplő, életrajzi és filológiai vonatkozású adatokat gyűjtöttük össze. A korszak életrajzi vonatkozásait a Tücsökzenében, találjuk meg, valamint két irodalomtörténeti monográfia dolgozta fel: Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970, valamint Steinert Ágota: Küzdelem a harmóniáért. Szabó Lőrinc költői világa (bölcsészdoktori értekezés), 1971. A debreceni vonatkozású jegyzetek összeállításában kutatómunkát végzett Balogh Tibor, a Debreceni versek c. fejezetet sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Kelevéz Ágnes. DEBRECENI DIÁKÉVEK BÉBER LÁSZLÓ: SZABÓ LŐRINC ÉRLELŐ DIÁKÉVEI. Az előadás elhangzott Debrecenben, a Déri Múzeumban, az 1960. május 28-án tartott Szabó Lőrinc emlékülésen. Megjelent az Alföld 1960. 4. számában. Béber László Szabó Lőrinc osztálytársa, a debreceni években a költő legbelső baráti köréhez tartozott; együtt kerültek a pesti egyetemre is, de a forradalmak bukása után Béber visszatért Debrecenbe, abbahagyta egyetemi tanulmányait, és újságíró lett; a felszabadulás után levéltárosként tevékenykedett, önképzőkörünk centenáriumán tartott emlékbeszéd: Beszéd az ifjúsághoz a debreceni Kollégium Arany János önképzőköre alapításának százéves ünnepélyén. (1943. megj.: önképzőköri emlékek címen Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek. 1974 c. kötetben.) Ez évek történe-