Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

JEGYZETEK

Kötetünk Szabó Lőrincnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az MTA kéz­irattárában, az OSZK Babits-archívumában, valamint a család tulajdo­nában őrzött kézirataiból, naplójegyzeteiből, leveleiből, barátainak hozzá írt leveleiből és róla készített emlékezéseiből készített válogatás. (A csa­lád tulajdonában lévő kéziratok közül a kötetünkben közöltek XEROX­másolatai a PIM kézirattárában vannak.) A kötetben néhány nyomdai megoldást alkalmazunk az eredeti szö­vegtől eltérően: a könyv-, vers-, újság- és folyóiratcímeket kurziváljuk; a személynevek írását, valamint a hagyományos rövidítéseket egységesí­tettük; a szövegeket — kivéve a verseket — a mai akadémiai helyesírás­nak megfelelően közöljük, a versek esetében a költő helyesírását követ­jük; egyes félreérthető és túlságosan intim megjegyzéseket [...] jellel je­lölve kihagytunk; a jegyzetekben csak a magyarázandót kurziváljuk; jegyzeteinkben a közkeletű lexikonokban nem szereplő, életrajzi és fi­lológiai vonatkozású adatokat gyűjtöttük össze. A korszak életrajzi vo­natkozásait a Tücsökzenében, találjuk meg, valamint két irodalomtörté­neti monográfia dolgozta fel: Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó év­tizede, 1970, valamint Steinert Ágota: Küzdelem a harmóniáért. Szabó Lőrinc költői világa (bölcsészdoktori értekezés), 1971. A debreceni vonatkozású jegyzetek összeállításában kutatómunkát végzett Balogh Tibor, a Debreceni versek c. fejezetet sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Kelevéz Ágnes. DEBRECENI DIÁKÉVEK BÉBER LÁSZLÓ: SZABÓ LŐRINC ÉRLELŐ DIÁKÉVEI. Az előadás el­hangzott Debrecenben, a Déri Múzeumban, az 1960. május 28-án tartott Szabó Lőrinc emlékülésen. Megjelent az Alföld 1960. 4. számában. Béber László Szabó Lőrinc osztálytársa, a debreceni években a költő legbelső baráti köréhez tartozott; együtt kerültek a pesti egyetemre is, de a for­radalmak bukása után Béber visszatért Debrecenbe, abbahagyta egyetemi tanulmányait, és újságíró lett; a felszabadulás után levéltárosként tevé­kenykedett, önképzőkörünk centenáriumán tartott emlékbeszéd: Beszéd az ifjúsághoz a debreceni Kollégium Arany János önképzőköre alapítá­sának százéves ünnepélyén. (1943. megj.: önképzőköri emlékek címen Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek. 1974 c. kötetben.) Ez évek történe-

Next

/
Thumbnails
Contents