Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)
A FORRADALMAK ALATT ÉS UTÁN
mivel 99% valószínűség szól amellett, hogy ők kiadják a lapot, nem lehet addig komoly formában tárgyalni velük, míg mi konkrétumokat nem állíthatunk az ő beleegyezésükkel szembe. Mindazonáltal Hajdú magánbeszélgetések kapcsán tapogatózott náluk és a lehető legkielégítőbb válaszokat nyerte. Már most Nagy Z.-nal így állapodtunk meg. Mivel sem ő, sem én nem tudunk ezidőszerint Pestre felmenni, bármennyire óhajtanánk is, Terád hárul ennek a dolognak legsúlyosabb és legkellemetlenebb része. Még mielőtt leírnám, kijelentem, hogy hozzávetőleg csakis ezen fordul meg az egész vállalkozás, tehát így mérlegeld az itt következő nehéz dolgokat. Pro primo: fel kell keresned Tóth Árpádot. Megmondani neki, hogy Nagy Z. várta felkészülten 15-re (okt.), és érthetetlennek s nyugtalanítónak találja hallgatását, illetve elmaradását. El sem képzelheti, hogy mi történt vele. Azután tájékoztatnod kell az ügyről részletesen és rábeszélően, minden hévvel és erővel, és kérned kell, hogy ne zárkózzék el a kérdés felől. Mondj mindent, amit mondani lehet, említsd meg Szent Pétertől Békés Istvánig (a felesége ismer) mindenkit, beszélj, beszélj, beszélj, és győzd meg arról, hogy neki is és mindenkinek érdeke a vállalat felkarolása. — Részletezd az irányelveket; mondd, hogy irodalmi és pártpolitikát teljesen mellőzni akarunk; egy az elvünk: magyar irodalom, értvén ezalatt mindazt, ami magyar nyelven irodalom. Nem forradalmat akarunk, nem szélsőséges, nagy újdonságot, hanem megóvását a reakció ellen mindazon értékeknek, amit a közelmúlt és közeljövő adott és adni fog. Végül választ és állásfoglalást kérni. Pro secundo: Nagy Z. megnyugtatása érdekében, küldj a mai pesti irodalmi viszonyokról, főképp a Nyugatról interjúk és puhatolózások alapján pontos és igaz képet. Ez is egy főtámasz, remélem, a szkepticizmus ellen. Pro tertio: most jön a medve. El kell menni minden íróhoz (arrivé), akire számítani lehet és írásos ígéretet kell kérni arra vonatkozólag, hogy egy Debrecenben meginduló nívós, ilyen és ilyen irányú és célú irodalmi revűnek munka-, illetve dolgozótársai lennének. Tudom, hogy ez rendkívül kínos és nehéz, de ez az egyetlen alap, amelyen a tárgyalások megindulhatnak és eredményesek lehetnek. Kedves Barátom, a Te zárkózottságodnak most nyílni kell, és fel kell használnod minden összeköttetésed és erődet, rábeszélőképességedet és türelmedet, hogy sikerüljön. Ha ezt meg tudod csinálni, akkor kész a siker, és az út a legtágabb lehetőségek felé. Legjobban szeretnék most Veled lenni, hogy sarkalljalak és ösztönözzelek, de így, sajnos, csak a papíron szoríthatom akaraterődet vonakodásodnak legyőzésére.