Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Irodalmi és művészeti irányzatok

Barbusse — és vele együtt a Clarté csak akkor tévedett, amikor azt hitte, hogy mindez az értelmiség széles köreinek is a meggyőződésévé válhat. A Clarté azonban nem passzív: nem csupán „elismer" és konstatál; csoportja — mozgalom, irodalmi-társadalmi mozgalom, amelynek megvannak a maga céljai és feladatai. Mégpedig az, hogy forradalmasítsa az értelmiség ideológiáját s kommunista propagandamunkát végezzen, ám csak az értelmiség körében. Arra, hogy ez a körülmény, valamint az is, hogy 1922-ig Barbusse nem akarta elismerni a kommunista pártot mint harci szervezetet, —• eszerizmus, erre itt, Szovjet-Oroszországban, nem kell kitérni. Megemlítünk még egy sajátosságot, amely a Clarté és az Aktion mozgalmának rokonságára vall. Mind az Aktion, mind a Clarté igyekezett megőrizni mozgalma önállóságát. Az Aktion végig megőrizte — és eljutott a szindikalizmushoz. A Clarté utóbb lemondott az önállóság elvéről, s ezzel az individualista-anarchista tendenciákról is — és eljutott a kommunista fegyelemhez és a proletár politika elveihez. Amikor azonban a Clarté elismerte a pártot, ez nem azt jelentette, hogy Barbusse és csoportja egy rossz meggyőződést jobbal cserélt fel; azaz nem azt jelentette, hogy e felismerést eszmei indokok készítettek elő. Nem, ők egyszerűen engedtek a történelmi fejlődés menetének, amely bebizonyította, hogy nem lehet előkészíteni külön „értelmiségi forradalmat" a proletariátus forradalma mellett, és hogy az értelmiségi forradalmárok útja elkerülhetetlenül elvezet a forradalmi proletariátus egyetlen útjához. 5. A jugoszláv zenitizmus Ha átlapozzuk a jugoszláv zenitisták Zenit című internacionális folyóiratának 1920. évi és 1921. első félévi számait, azon kívül, hogy itt a különböző népek költőit és íróit anyanyelvükön közlik, semmilyen más különbséget nem látunk a zenitisták és az aktivisták között. Ugyanaz az idealista pátosz, ugyanaz a metafizika és ugyanaz a „vallásosság" ... De mégis kell valamilyen különbségnek lennie: Yvan Göll például, amikor megtámadta a német aktivistákat, csatlakozott a zenitistákhoz. És valóban, a világnézet részletei szempontjából nézve van különbség. Nevezetesen: amíg a német aktivisták a „kozmikus szerelem" segítségével akarták megmenteni az emberiséget és a világot, ad-