Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Irodalmi és művészeti irányzatok

IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI IRÁNYZATOK A. A háború és a forradalom 1. A kispolgári lázadás az új irodalomban A kispolgári individualizmus, amely a „békekorszak" utolsó éveiben hanyatlásnak indult, az első jelentékeny csapást az imperialista háború alatt kapta. Az imperialista háború az a határvonal, ahol bekövetkezik a kispolgári lényeg halála, és amellyel elkezdődik a nagytőke utolsó szakaszának gyors fejlődése. A kispolgárság érdekei, amelyek a háború előtt megegyeztek a nagytőke érdekeivel, a háború alatt differenciálódtak, és hiteles, történelmi megítélésben részesültek. Kiderült, hogy a kispolgárság és a burzsoázia két különböző osztály; hogy a nagytőke, a kapitalista imperializmus érdekei egyáltalán nem azonosak a kispolgárság érdekeivel. Kiderült továbbá, hogy az imperialista háború elsősorban a tőke háborúja, és csak közvetve háborúja a kispolgárságnak, amelynek élete — minthogy mindkét osztálynak a magántulajdon a közös elve — mégis összefüggött a nagytőke életével. Vegyünk sorra néhány olyan tényt, amely erre az érdekkülönbségre utal. A „szabadkereskedelem" elve a háború alatt fokozatosan lomtárba kerül. Ahogy fokozódott a mezőgazdasági termékek és az iparcikkek hiánya, úgy kezdték alkalmazni a rekvirálás különféle formáit, amelyek elsősorban a kispolgárság érdekeit sértették. Az „egyéni szabadság", a burzsoá társadalom e büszkesége, hamarosan illúziónak bizonyult. Helyette — mint új realitás — megjelentek a hadbíróságok. A „békés polgár" hétköznapi egyéni életében olyan megszorítások léptek életbe, amelyek ellen békeidőben minden állampolgár harsányan tiltakozott volna. Most pedig hallgatásra kényszerült.